|
|
 |
|
 |
A történelem dokumentumai a nemzeti vagyon részei (OS)
|
Budapest, 1989. május 7., vasárnap - A Független Jogász Fórum, a
Hajnal István Kör, a Nyilvánosság Klub és a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága 1989. május 6-án vitát rendezett a történelmi források
kutathatóságáról.
A konferencia mintegy nyolcszáz résztvevője egyhangúan
kinyilvánította azt az óhaját, hogy 1956 - valamint annak elő- és
utóélete - kutatására egy független tudományos intézet állíttassék
föl Budapesten. Ez a műhely a történettudomány művelésének mai
színvonalán folytathatná az 1959 és 1964 között Brüsszelben, Heltai
György igazgatása alatt tiszteletreméltó eredményeket fölmutató Nagy
Imre Intézet munkáját, összehangolva a hazai tényfeltárást az
európai tudományos közvélemény értékeléseivel. Varga László
történész 10.000 forintot ajánlott föl a Nagy Imre Intézet
újraindításához. Fölszólítván a közadakozásra, az ülés elnöki
asztaláról fölemelte a Budapesten ledöntött Sztálin-szobor egy
bronzlapját, amely alá ezentúl bárki adománya elhelyezhető lesz
(amint a jogszerűen bejegyzett Alapítvány csekkszámla-száma
nyilvánosságra kerül). A Nagy Imre Intézet Alapítványnak kurátorait
is megválasztották az egybegyűltek, Benda Kálmán, Kende Péter és
Litván György személyében.
A konferencia valamennyi résztvevője felháborodottan utasította
vissza a kormány által kinevezett rehabilitóciós bizottságot nemcsak
annak személyi összetétele miatt, de az eljárás szakmai és jogi
képtelenségeinek okán is. A vitaülést kezdeményező négy szakmai
szervezet képviselői a folyamatban lévő rehabilitációs ügyek
társadalmi ellenőrzésére független bizottság felállítását
indítványozták. E bizottság elnökének - közfelkiáltással - Kosáry
Domokos akadémikust választották meg.
A vitaülés kinyilvánította, hogy a történelem kutatásához
nélkülözhetetlen dokumentumok és okmányok a nemzeti vagyon részét
képezik, függetlenül attól, hogy pillanatnyilag hol lappanganak. A
dokumentumok elzárását, megcsonkítását, megsemmisítését a jövőben
jogszabálynak kell megtiltania. Ehhez elengedhetetlen egy új
levéltári törvény megalkotása.
Független Jogász Fórum,
Hajnal István Kör,
Nyilvánosság Klub,
Történelmi Igazságtétel Bizottsága
(OS)
1989. május 7., vasárnap 17:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Jónapot kivánok. A Hallgatók Fórumában ma hangzott el az, hogy hogyan lehet Magyarországra visszautazni azoknak, akik külföldön politikai menedékjogot kértek, kaptak, vagy nem kaptak, vagy német állampolgárságot, vagy más állampolgárságot vették föl. Az igaz, hogy a magyarok most megengedik, hogy mindenki szabadon utazhat haza, de jó lenne, hogy ha felhívnák a figyelmet arra, hogy Nyugatnémetországban például nagyon jogosan elveszik a politikai menedékjogot azoktól, akik Magyarországra utaznak. Ugyanis, ha valaki, valahonnan menekül, mert ott üldözik, akkor egy kicsit visszásán néz ki az a dolog, hogy oda akar visszamenni. Vagy üldözték, vagy nem üldözték. Aki pedig rongyrázó utakat akar csinálni, számoljon azzal, hogy akár ott is maradhat. Mert a nyugatnémet állam, tudok olyan esetről, hogy nem fogadta vissza a politikai menekültet, miután Magyarországra hosszabb időre ellátogatott. Viszonthallásra."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. május 7. Az eltelt hónapokban egyre bővült a kisgazdapárt tagsága, úgyhogy ezen a napon a pártnak már 126 helységben volt szervezete. Nemhiába tartottunk nagyon sok gyűlést vidéken. Jómagam előadó voltam többek között Cegléden, Békésszentandráson, Gyomaendrődön, Gyöngyösorosziban, Kecelen, Lajosmizsén, Tompán, Pásztón, Pécsett, Mezőtúron, Karcagon, Jászárokszálláson, Pomázon, Soltvadkerten, Kiskőrösön, Mezőberényben, Kiszomboron, Domaszéken, Kisteleken, Szegeden, Szentendrén, Makón, Tarpán, Sonkádon, Gyöngyösön, Siófokon. Mindenütt nagy volt a lelkesedés, de ugyanígy a pártegység megszilárdítása iránti igény is. A Kisgazdapártnak ekkor már országszerte 126 szervezete volt.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|