|
|
|
|
Megalakult a gazdasági vezetők érdekképviseleti szervezete (1. rész)
|
1989. május 6., szombat - A Magyar Gazdasági Kamara székházában szombaton megtartotta alakuló közgyűlését a gazdasági vezetők érdekképviseleti szervezete. Erdei István, a Csepel Szerszámgépgyártó Rt. vezérigazgatója, az érdekképviseleti szervezet ideiglenes intéző bizottságának elnökhelyettese bejelentette: eddig összesen 401 gazdasági vezető jelezte, hogy részt kíván venni a szervezetben. Kis közjáték zavarta meg a közgyűlést, ugyanis kiderült, hogy nincs meg a határozatképességhez szükséges 50 százalékos létszámarány, mindössze 172 gazdasági vezető jelent meg a szombati ülésen. Ezért új közgyűléssé alakult át a társaság, s így a jelenlévők számától függetlenül folyhatott tovább a tanácskozás.
Erdei István bevezetőjében elmondta, hogy a megalakuló szervezet teljesen új utakat jár, hiszen a szocialista országokban nincs példa arra, hogy a gazdasági vezetők érdekeit külön szervezet védené, a tőkés országokban pedig más módon történik a vezetők érdekvédelme. Bihari István, a Chinoin vezérigazgatója, az ideiglenes intéző bizottság elnöke arról szólt: Magyarországon egyre inkább tapasztalható, hogy konfliktushelyzet alakul ki a munkáltatók és a munkavállalók között, s ezen belül is elsősorban a szakszervezetek és a gazdálkodó szervezetek vezetői között. Nagyon visszás a helyzet, hiszen az igazgató és a dolgozó ugyanahhoz a szakszervezethez tartozik, s a köztük lévő vitában a szakszervezet csak a dolgozó érdekeit védi, gyakorlatilag a gazdasági vezetők érdekképviseletével, munkajogi státuszával senki sem foglalkozik. Bihari István hangsúlyozta, hogy ez a szervezet nem politikai jellegű, nem is szakszervezetként funkcionál, csak védi az igazgató, mint speciális helyzetben lévő munkavállalók érdekeit. Utalt arra is, hogy a SZOT-tal megállapodást kötöttek, eszerint az új szervezet tagjai jogosultak maradnak arra, hogy megtartsák jogfenntartó tagsági viszonyukat a szakszervezettel. Ebben az esetben keresetük 0,1 százalékát, vagy havi 100 forintot kellene jogfenntartó tagsági díjként fizetniük. Azt is megemlítette Bihari István, hogy ez a szervezet csak átmeneti jellegű, s addig van szükség, amíg Magyarországon egyértelműen nem rendeződnek a tulajdoni viszonyok. Abban az esetben ugyanis a vezetők jogait és kötelezettségeit a tulajdonossal megkötött munkáltatói szerződés szabályozza majd. (folyt.köv.)
1989. május 6., szombat 16:06
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|