|
|
|
|
Újjáalakult az MDSZ (1. rész)
|
1989. május 6. szombat (MTI) - Szombaton délelőtt benépesült az MSZMP XIII. kerületi Bizottságának tanácsterme. Ezúttal azonban nem a pártélet képviselői, hanem a Magyar Diáksport Szövetség II. küldöttközgyűlésének résztvevői töltötték meg a széksorokat. Az elnökségben helyet foglalt Czinege Lajos, az MDSZ elnöke, Géczi István, az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottságának elnöke, Halasi Márton, az MDSZ főtitkára. Czinege Lajos elnöki megnyitójában köszöntötte a megjelent küldötteket, vendégeket, az állami és társadalmi szervek képviselőit, többek között Deák Gábor államtitkárt, az ÁISH elnökét, Stark Antal művelődési minisztériumi államtitkárt, Kéri György vezérőrnagyot, az MHSZ főtitkárát. A közgyűlés ügyrendjének elfogadása és a munkabizottságok megválasztása után Halasi Márton főtitkár fűzött szóbeli kiegészítést a kétéves munkát értékelő írásbeli beszámolóhoz. A jelentés megállapítja, hogy az 1987. június 6-án megalakult szervezet a működése alatt az alapvető kérdésekben igazolta a diáksport megújítására irányuló elképzelések helyességét. Két éve 143 diáksport egyesület (DSE) és 1598 diáksport kör (DSK) csatlakozásával jött létre az MDSZ - s ma már 417 DSE és 2182 DSK működik. A nevelési-oktatási intézmények 61 százalékában alakult diáksport szervezet. Az alsó fokú oktatási intézményekben nőtt a rendszeresen és alkalomszerűen sportoló diákok száma. Bíztató eredmények születtek a diáksport és az utánpótlás-nevelés együttműködésében, a diáksport és az egyesületek, valamint a szakszövetségek kapcsolatában. Ugyanakkor a főtitkár hangsúlyozta: ,,ami az iskolákban történik, nincs mindig összhangban a gyerekek érdekeivel, ezért a megújuló MDSZ egyik feladata, hogy javítson ezen a helyzeten,,. Majd így folytatta: ,,Nem szabad megengedni az állam kivonulását a diáksportból, mert az óriási terheket ró a családokra,,. A mandátumvizsgáló bizottság képviselője ezután bejelentette, hogy a 444 küldöttből 352 (160 diák és 192 felnőtt) jelent meg a közgyűlésen, majd hozzászólások következtek. Több felszólaló beszélt a diákok szellemi túlterheltségéről - az igen divatos ,,nulladik,, és hetedik órákról -, ami miatt a mozgásra, sportolásra kevés idő jut. Utaltak az adórendszer sport-támogatást hátráltató hatására és a nehéz anyagi viszonyokra. (folyt.köv.)
1989. május 6., szombat 16:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|