Rendszerváltás és az MTI

	Tulajdonreform vagy vállalkozási forma (2. rész)
A kínai reformtapasztalatok egyértelműen bizonyítják, hogy a földek és mezőgazdasági területek bérbeadása mekkora hatékonyság-növekedést hozhat. Nem adták el a földet, de szinte valamennyit kisvállalkozásba adták. Ezzel elérték, hogy a mezőgazdaságban termelt nemzeti jövedelem néhány év alatt megkétszereződött, a falusi lakosság életkörülményei ugrásszerűen javultak. Mi túl óvatosak vagyunk. Pedig minél fejlettebb a mezőgazdaság, annál nagyobb anakronizmus a bérmunkásokkal dolgozó nagyüzem, vagy a több község határát magába olvasztó szövetkezet. Az ökrökkel szántó mezőgazdaságban még megfelelt a cselédekkel dolgozó nagybirtok, az izzófejes traktorokra még lehetett proletárokat ültetni, a Rába-traktorokon azonban már csak a tulajdonosok lehetnek gazdaságosak. Eből következően a magyar mezőgazdaságnak élen kellett volna járnia az agrárreformban. Sajnos hátul kullog, pedig az agrárreform namcsak nagy haszonnal járna, hanem több hívet szerezne a reformfolyamat egészének, több kisvállalkozásnak lenne iskolája, mint az összes többi ágazat együttvéve. alc. Tulajdonosi érdekeltség és rugalmasság A közúti közlekedésben is annál inkább a tulajdonos ül a volán mellett, minél fejlettebb az ország gazdasága és minél nagyobb a jármű. Itt sem kiárusítani kell a teherautókat, a kamionokat, hanem bérbe adni. A megvásárláshoz nincsen elég vásárlóerő és bizalom, de a bérlet könnyebben menne. Nyugaton a bennzinkutakat szinte kivétel nélkül bérlők vagy tulajdonosok működtetik. Nálunk is sok előnnyel járna, ha bérbe adnák. Minden nagyvállalkozásnak elsősorban azt kellene megnézni, mit érdemes bérbe adnia. Bőven volna ilyen lehetőség. Önállósítani lehet például a csomagoló részlegeket vagy a jogi ellátást. Erre a folyamatra még ott is nagy lehetőségek kínálkoznak, ahol az állam soha nem erőltette a nagyüzemeket, ahol a kisvállalkozások megkülönböztetett támogatásokat élvezhettek. Ezt az Egyesült Államok példájával illusztrálom: az olajválság után tizenkét év alatt 25 millió új munkahely létesült úgy, hogy az 500 főnél többet foglalkoztató vállalatokban csökkent a foglalkoztatottak száma, és közel 30 millióval nőtt a tíznél kevesebb létszámmal dolgozó vállakozásokban a munkahely. Az új munkahelyek nagy többsége úgy keletkezett, hogy a nagyvállalatok leépítették azokat a funkcióikat és alvállalkozásba adták kisvállalkozóknak, amelyekben a tulajdonosi érdekeltség és a rugalmasság a nagyvállalati keretek között nem érvényesül. (folyt.) 1989. május 4., csütörtök 12:23
Vissza » Folytatásokkal »