Rendszerváltás és az MTI

	A brit fehérkönyv
London, 1989. május 3. (BBC, Panoráma) - Ha a NATO-n belül sikerül kompromisszumra jutni ez ügyben, Kohl kancellárnak tekintetbe kell majd vennie az ellentétes álláspontot, melyet egyebek között a brit kormány képvisel, mely tegnap tette közzé évi védelmi programját, az úgynevezett fehérkönyvet. Mint várható volt a program fő üzenete, hogy Nagy-Britannia továbbra is szilárd védelmi politikát folytat. Nick Charles hírmagyarázata, melyet munkatársunk ismertet, egyebek között rámutat arra, hogy az idei fehér könyv éppúgy szól a NATO- szövetségesekhez, mint Nagy-Britannia polgáraihoz. A fehér könyvet ismertető George Younger honvédelmi miniszter tegnapi beszéde semmivel sem utalt arra, hogy Nagy Britannia módosítani szándékozná álláspontját a rövid hatótávolságú atomrakéták korszerűsítéséről folyó NATO-vitában. Kifejezte ugyan meggyőződését, hogy a hónap végén esedékes NATO-csúcsértekezlet előtt kompromisszumra jutnak ebben a kérdésben, hangoztatta azonban, hogy Nagy-Britannia a rakéták korszerűsítését óhajtja -, ami köztudomásúan ellentétben áll Nyugat-Németországnak azzal a törekvésével, hogy a NATO mielőbb kezdjen tárgyalásokat a Szovjetunióval ennek a fegyverrendszernek a korlátozásáról. Nemcsak ebben az ügyben domborította ki a honvédelmi miniszter Nagy-Britannia szilárd álláspontját, hanem általában véve a leszerelési tárgyalások kérdéskörében is -, mondván, hogy a NATO- nak el kellene kerülnie a gorbacsovi propaganda-offenzíva csapdáit, hiszen Gorbacsov végeredményben a Szovjetunió, nem pedig a Nyugat érdekeit tartja szem előtt. A jelek szerint a kemény londoni álláspont mindinkább eltér a NATO más tagállamainak körében tapasztalható hangulattól. Úgy tűnik, hogy még a rövid hatótávolságú rakéták kérdésben Londonnal egyetértő Washington is igyekszik rugalmasabb lenni. A védelmi program egyébként bejelenti, hogy a tervek szerint az idén több mint 20 milliárd fontra emelik a katonai kiadásokat, ami a NATO-n belül a legnagyobb ilyen célra előirányozott összegek közé tartozik. Ugyanakkor viszont a NATO más tagállamaiban a védelmi kiadások csökkentését vették tervbe. Igaz ugyan, hogy az Egyesült Államokat, Franciaországot és Kanadát elsősorban költségvetési megfontolások vezérlik, ám úgy tűnik figyelembe veszik a közvéleményt is, amely nem tartja bölcs cselekedetnek, hogy nagy összegeket fordítsanak olyan veszéllyel szembeni védekezésre, amely sokak szerint egyáltalán nem is létezik. A mai lapok fő témái közé tartozik a honvédelmi program, és több hírmagyarázat is felhívja a figyelmet az idei fehérkönyv több, kettős céljaira. A Daily Telegraph szokatlan dokumentumnak minősíti az idei fehérkönyvet. Mint írja: a védelmi programmal általában a hazai közvélemény előtt igyekeznek igazolni azokat a kiadásokat, amelyeket katonai célokra fordítanak. A tegnap ismertetett program azonban inkább a külföldnek - a baráti, nem baráti és a két kategória között ingadozó országoknak szól. A barátokat, vagyis az Egyesült Államokat és a NATO más úgymond keményebb tagjait arról igyekszik meggyőzni, hogy Nagy-Britannia továbbra is szilárd védelmi politikát folytat -, vagyis nem fognak rajta Gorbacsov puhítási kísérletei. A Szovjetunióhoz intézi a legkeményebb üzenetet - jelezve, hogy a szavak helyett tetteket vár. A két kategória közé tartozó államokkal - mindenekelőtt Nyugat- Németországgal - pedig azt igyekszik közölni a fehérkönyv, hogy nem számíthatnak a brit álláspontok módosítására. A Times kissé másként látja a tegnap ismertetett programot. Mint írja: a fehérkönyvvel egykor arról igyekeztek meggyőzni a választópolgárokat, hogy a kormány nagyon sokat tesz védelmük érdekében, most azonban a program mintha azt sugallná, hogy a kormány nem tesz túl sokat. Abban viszont a Times-hírmagyarázat egyetért a Daily Telegraph-fal, hogy az idei fehérkönyv legalább annyira szól Nyugat- Németországnak, mint a brit állampolgároknak. +++ 1989. május 3., szerda
Vissza » A hírhez kapcsolódik »