Rendszerváltás és az MTI

	A határzár felszámolása
London, 1989. május 3. (BBC, Panoráma) - Most pedig egy, a szó igazán szoros értelmében vett leszerelésről lesz szó. A hidegháborús évek fogalommá vált és rossz emlékezetű vasfüggönyét tegnap elkezdték lebontani Magyarország Ausztriával közös határszakasza mentén. A Daily Telegraph és a Times napilap is fényképpel illusztrált rövid beszámolót közöl az eseményről, ahol 150 újságíró megtekinthette, hol húzódott előbb az aknazár, később pedig a betonoszlopokat összekötő szögesdrót-kerítés, mely sok ezer magyart tartott vissza attól, hogy nekivágjon a nyugati határnak. Hírmagyarázatunk a műszaki határzár lebontásának szélesebb összefüggéseit elemzi. - Magyarország nem most kezdett- hozzá első ízben a vasfüggöny lebontásához. A Hruscsov híres beszédét követő olvadás idején, 56- ban már eltávolították az aknazárat, illetve a Szögesdrót-kerítést, és 57-es újbóli üzembeállítása előtt részben a vasfüggöny hiánya tette lehetővé, hogy a forradalom napjait követően mintegy 200 ezren elhagyják az országot. Magyarországon most azt remélik, hogy a vasfüggöny materiális darabjai végleg az ócskavas-telepre kerülnek. Tegnap a jelzőrendszert kikapcsolták, és megkezdték a betonpóznák kiásását is. A döntés több mint jelképes. Arra utal, hogy Magyarország szorosabbra kívánja fűzni kapcsolatait az Európai Közösséggel és az Európa Tanáccsal, és - Pozsgay Imre nemrégiben tett nyilatkozataival összhangban - nem a határzártól várják, hogy a fiatalság megmaradjon az országban. A nyugati típusú útlevél tavalyi meghonosítása óta a magyar utazók szinte korlátlan szabadságot élveznek. A magyarok soha nem látott számmal látogatnak Nyugatra, és ehhez hozzájárul az is, hogy Ausztria és Magyarország között már korábban eltörölték a vízumkényszert. Az utóbbi hónapokban számos keserű, sőt szatirikus cikk tudósított arról, hogy a magyarok Bécsbe és környékére járnak bevásárolni. Az effajta bevásárló-turizmus azonban nem adatik meg a Varsói Szerződés többi országaiban, ahol - elsősorban Kelet- Németországban, Csehszlovákiában és Romániában - kimondottan szigorú utazási rendelkezések vannak érvényben. Az utóbbi országok hatóságai most joggal attól tartanak, hogy állampolgáraik a kevésbé őrzött osztrák-magyar határon keresztül próbálnak majd Nyugatra távozni. Románia máris csak korlátozott számban bocsát ki útlevelet a Magyarországra utazni kívánóknak, tekintve hogy sokan - és elsősorban a magyar kisebbség tagjai - nem térnek vissza. Nem kétséges, hogy mindez nyugtalanságot keltett Ausztriában is. Az osztrák külügyminiszter ugyan a jószomszédi viszonyhoz méltó gesztusként üdvözölte a magyar lépést, de már tavaly megszigorították az Ausztriába való belépés feltételeit, lévén, hogy az ország jó ideje ideiglenes állomáshelyéül szolgál a Nyugatra igyekvőknek. A szigorítások elsősorban a lengyeleket és a magyarokat érintik, akik különösebb retorzió nélkül térhetnek haza a határátlépési kísérlet után is. Magyarország mindenesetre úgy véli, hogy a nehézségek dacára a vasfüggöny lebontása meghozza gyümölcsét mind a tömeghangulat, mind a Nyugattal való kapcsolatok szempontjából. - A tervek szerint a szemsértő szögesdrót helyébe szőlőskerteket és gyümölcsösöket telepítenek majd. A politikailag elévült, műszakilag pedig elavult határvédelmi jelzőrendszer helyett a jövőben más kell, hogy visszatartsa a magyar állampolgárokat attól, hogy nekivágjanak a nyugati határnak - állapítja meg Pártos Gábor, most ismertetett hírmagyarázatában. +++ 1989. május 3., szerda
Vissza »