Rendszerváltás és az MTI

	Az amerikai Demokrácia Alapítvány kongresszusa
(Csupán Tibor) München, 1989. május 2. (SZER, A mai nap) - Az amerikai Demokrácia Alapítvány konferenciát rendezett Washingtonban a demokráciára való átmenet problémáiról Kelet-Európában és a Szovejtunióban. Az előadók között volt többek között Jaczek Kuron, Vladimir Bukovski, Dylan Recan és Kis János. A konferenciáról washingtoni munkatársunk küldött tudósítást: - A nemzeti Demokrácia Alapítvány kétnapos washingtoni konferenciáját az egyik résztvevő tréfásan "Demokrácai Internacionálé"-nak nevezte, és ha ezt a tréfát néhányan ízetlennek is találták, az mégis egy szempontból pontosan leírta az eseményt: a konferencián Ázsiától Afrikáig, Latin- Amerikától Nyugat-Európáig, a Szovjetunióitól Kelet-Európáig a világ minden régiója képviselteti magát olyan személyekkel, akik a demokráciáért folytatott erőfeszítések igen aktív részesei. A konferenciát Karl Görschmann, az alapítvány elnökének a megnyitó szavai után Dante Fassel a képviselőház külügyi bizottságának az elnöke üdvözölte. Dante Fassel megállapította: az amerikai nép soha nem értette, hogy hogyan lehet választási lehetőségek nélkül élni, és ezért is igyekszik segíteni a világon mindenkinek abban, hogy választhasson cselekvésében és gondolkodásában egyaránt. Ezután Jaczek Kuron, a Szolidaritás egyik vezetője számolt be arról, hogy a társadalom önszervező erői lassan-lassan miként számolják fel a totalitariánus rendszert Lengyelországban. Kuron kiemelte: a kommunista rezsim végső kudarca és lelepleződése megnyitotta a lehetőséget a kerekasztal tárgyalásokhoz. A demokrácia felé való törekvés lassú lépésről- lépésre haladó, de megállíthatatlan folyamat, és a lengyel társadalom mára már elérte, hogy megtörte az állam döntéshozatali, információkezelési és szervezetalapítási monopóliumát. A természetes önszervező folyamatokból nem pedig terveket követve kell tovább építeni a társadalom intézményeit - hangsúlyozta Kuron. Hozzátette: nem erővel akarjuk szétzúzni a rendszert: mi nem emberek ellen küzdünk, hanem a szisztéma ellen. Vladimir Bukovski, aki azért dolgozik, hogy tényleges demokratikus folyamatok bontakozzanak ki a Szovjetunióban, hozzászólásában megállapította: a Szovjetunióval kapcsolatban egy jó hírt és egy rossz hírt kell közölnie. Bukovski, aki a Szovjetunióban hosszú éveket töltött börtönben, elmondotta: a jó hír az, hogy az embernyomorító kommunista rezsim tovább már nem tudja takargatni a kudarcát, az ideológia, a gazdasági és az erkölcsi csőd mindenki számára nyilvánvaló. A rossz hír az - emelte ki -, hogy a glasznoszty nem szólás- és sajtószabadság, a peresztrojka nem szabad-piacgazdaság, demokratizálásnak semmi köze sincs a demokráciához. A reformfolyamat leállt. Az ár- és bérreformot, a valutareformot beláthatatlan időkig elhalasztották, és az új törvények még kevesebb szabadságjogot adnak a szovjet állampolgároknak, mint a brezsnyevi törvények. Bukovski tréfálkozva jegyezte meg: ha a törvényeket nem önkényesen alkalmaznák a Szovjetunióban, akkor az államellenes megnyilvánulásokról rendelkező új törvények értelmében magát Gorbacsovot is azonnal le lehetne tartóztatni. Bukovski ugyanakkor határozottan a Nyugat szemére vette, hogy az el van ájulva Gorbacsovtól, és nem segíti a demokratikus erőket a Szovjetunióban. Bukovski szerint gyalázat, hogy emberjogi konferenciát akarnak rendezni Moszkvában, egy olyan állam fővárosában, melynek uralkodói ásókkal veretik agyon és mérges gázokkal semmisíttetik meg a tüntetőket. Bukovski kimelte: akkor már akár Pretoriában is lehetne rendezni emberjogi konferenciát. Előadásának a végén olyan komor szavakkal szólt a Szovjetunió jövőről, hogy azt itt nem merem megismételni. Bukovski célzott arra, hogy a rezsim és a nép közötti feszültség egyre nehezebben kontrollálható.A konferencián ezután Kis János, a Beszélő és SZDSZ egyik alapítója kapott szót, akinek az előadásáról azonban majd későbbi jelentésemben számolok be részletesen. +++ 1989. május 2., kedd
Vissza »