Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › május 02.
1989  1990
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1989. május
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Késő esti mai nap:

Kerekasztal-vita a XIII. kerületben

Angyal Ádám a XIII. kerület nemrég megválasztott párttitkára kijelentette: az MSZMP-nek semmiféle fegyveres testülettel nem szabad rendelkeznie. A Münnich Ferenc Társaság képviselője került talán a legkínosabb helyzetbe, ugyanis amikor előadta a társaság hozzáállását a mai helyzethez, elég sokan kinevették.

A Magyar Filozófiai Társaság társadalomtudományi szakosztályának ülése (1. rész)

1989. május 2., kedd - ,,Az MSZMP KB kultúrpolitikai munkaközösségének 1973-as állásfoglalása néhány társadalomkutató antimarxista nézeteiről,, című dokumentuma volt a téma a Magyar Filozófiai Társaság társadalomtudományi szakosztályának keddi ülésén Budapesten. Az állásfoglalás elítélte Hegedűs András, Márkus Mária, Heller Ágnes, Márkus György, Kiss János, Bencze György és Vajda Mihály munkásságát, s kiadását adminisztratív kényszerintézkedések sora követte.

Kelemen János, a szakosztály elnöke megnyitójában arról szólt,
hogy a filozófia, mint szakma, a hatalom ideológiai
legitimációjaként is intézményesült. Az első előadó, Ludassy Mária
filozófia-történeti példákkal támasztotta alá, hogy a
filozófiatudomány terén az államhatalomnak közvetlen befolyása van a
tudományra. A reneszánsz óta alapkövetelménye bizonyos filozófiai
irányzatoknak: a hatalom az egyedüli megszabója annak, hogy mi
,,szép és igaz,,.

    Huszár Tibor korreferátumában a tanulságokat értékelve
rámutatott: a tudomány, a művészet autonómiájának felfüggesztése a
dolgok eltorzulásához vezet. Egyértelműen következik ebből az is,
hogy az 1973-as határozatot az MSZMP-nek vissza kell vonnia.
Demokratikus államban ugyanis a politika, a tudomány és a művészet
szférája autonóm. (folyt. köv.)


1989. május 2., kedd 20:19


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Magyar Filozófiai Társaság társadalomtudományi szakosztályának ülése (2. rész)

Bayer József előadásában hangsúlyozta: a társadalmi nyilvánosság
szerkezetének demokratikus irányú átalakulásával várható volt, hogy
szembe kell nézni a nyilvánosság korábbi korlátozásának egész
gyakorlatával, politikai-ideológiai kontextusával. Ma már
nyilvánvaló, hogy az MSZMP KB kultúrpolitikai munkaközösségének
állásfoglalása az 1968-as prágai események politikai visszahatása,
illetőleg a hazai reformerők átmeneti vereségének egyik
megnyilvánulása volt. Az állásfoglalást elsősorban a politikai
reform elmaradása, a monolitikus politikai szerkezet és vele az
ideológiai monopólium igényének fennmaradása tette lehetővé. A
dokumentum világosan jelezte a szellemi mozgástér beszűkülését.
Következményeként pedig nemcsak visszaszorultak bizonyos
politikailag nem ,,szalonképesnek,, tartott törekvések, de az
uralkodó ideológia maga sem tudta megőrizni saját szellemi
potenciálját. A marxizmus, miután megtagadták irányzatai létezésének
lehetőségét, előbb csak unalmassá vált, végül egyre
differenciálatlanabbul a mindenkori fennálló rend bosszantó apológiájának
rossz hírébe keveredett. Ebben nagy szerepe volt az 1973-as
állásfoglalásnak azzal, hogy tudatosította az emberekben a
szocializmus önkritikájának elvi-ideológiai korlátait.

    Az elítélt társadalomtudósoknak kérdésfelvetéseikben általában
igazuk volt, válaszaikban nem feltétlenül - mutatott rá Bayer
József. Ma már világosan megkülönböztethetők azok a nézetek, amelyek
időközben tudományos közhelyekké váltak. Ezenkívül vannak
olyan problémák - így például a marxizmus pluralizmusának kérdése -,
amelyek körül a vita máig sem csitult el. Az előadó
kifejtette: mai szemmel nézve elszomorító, hogy milyen kevés türelem
és fogékonyság mutatkozott akkor az új kérdések felvetése iránt.
Ahelyett, hogy a tudomány normális műhelyében
mérettethetett volna meg e nézetek tényleges társadalomtudományi
relevanciája, a szerzők ellen politikai harcot kezdtek. Az
állásfoglalás megsértette az MSZMP 1969-es tudománypolitikai
irányelveit is, amely a tudományirányítás korábbi
sztálinista-zsdanovista gyakorlatának meghaladását ígérte, s amely
helyesen állapította meg többek között azt is, hogy a szabad
tudományos vitalégkör előmozdítja a marxizmus fejlődését.
(folyt.köv.)


1989. május 2., kedd 20:23


Vissza »


A Magyar Filozófiai Társaság társadalomtudományi szakosztályának ülése (3. rész)

Az 1973-as állásfoglalás által kifejezett korlátok ma már
mindenki számára nyilvánvalóak. A szenvedő alanyok állampolgári és
erkölcsi rehabilitációja, visszatalálásuk a hazai tudományos és
szellemi közéletbe - amelytől idegennek találták (valójában
elidegenítették) őket - azonban nem látványos politikai gesztusokon
múlik, hanem elsősorban annak a politikai szerkezetnek és
tudománypolitikai gyakorlatnak a radikális meghaladásán, amely
kirekesztésüket előidézte - hangsúlyozta végezetül Bayer József.

    Huff Endre arról beszélt, hogy a határozat nemcsak a filozófia,
hanem más társadalomtudományok művelőinek kirekesztését is
jelentette. Negatív fordulatot hozott a magyar filozófiai életben, s
emiatt mindmáig időszerű az az igény, hogy a társadalmi problémák
filozófikus megközelítésének becsületét vissza kell szerezni.

    Az ülésen bejelentették, hogy ezen a héten megjelenik a
Világosság című lap különszáma, amely tartalmazza majd az MSZMP KB
kultúrpolitikai munkaközössége 1973-ban hozott állásfoglalásának
kritikáját. A tanulmányt Kelemen János vezetésével Ludassy Mária,
Fehér Márta, Tordai Zádor filozófusok, Garai László pszichológus és
Szamuely László közgazdász készítették. (MTI)


1989. május 2., kedd 20:27


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"Jóestét kivánok. Vidám rovatuk számára egy kis apróság. Hallgatva a Kossuth Rádió tegnap esti, tehát május elsejei adásában elhangzott Grósz interjút, melyben a legfőbb párttitkár kijelentette, hogy várható a következő választások során, hogy az MSZMP megvékonyodik és megkarcsúsodik. Ezzel gyakorlatilag oda kanyarodott vissza nagyívben, ahol 56 októberében Kádár is leledzett míg a november 4-i szovjet támadás előtt, amikor még legfeljebb álmában jelent meg az egyeduralkodó párt és a pártállam, mert a valóságban, igy a rádió hullámhosszán Kádár a megcsappant létszámú és szerepű pártról adott beismerő nyilatkozatot. Grósz tehát megvékonyodásról, karcsúsodásról beszélt. Eszembe jut erről Herczeg Ferenc lapjának az Új Időknek egyik száma a 30-as évekből. A lap humorrovatában az elemi iskola tanára kérdezi az egyszeri sváb gyereket, mit is tud az egyes állatokról. A tanár a macskáról kérdezi: mit tudsz róla fiam? A gyerek válaszol: a macska egy olyan állat, melynek van egy feje és egy farka. A farka meg csak egyre fekonyodik, fekonyodik, és a fégén megszűnik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD