Rendszerváltás és az MTI

	Szóvivői fórum Szombathelyen (1. rész)
1989. május 1., hétfő - Szóvivői fórumot rendeztek hétfő délután Szombathelyen. A három vendég: Marosán György, a kormány, Major László, az MSZMP KB és Bálint Attila, a SZOT szóvivője, mint kiderült, először nyilatkoztak együtt a nyilvánosság előtt. A Bálint Attilának címzett első kérdés arra kereste a választ, vállalja-e a SZOT az alternatív szervezetek tagjainak érdekképviseletét. A szóvivő igenlő válaszát azzal magyarázta, hogy a szakszervezetek minden munkavállaló érdekeit képviselik, függetlenül azok politikai meggyőződésétől. Major László arra a kérdésre, hogyan képzeli el az MSZMP a hatalom megosztását az új pártokkal, elmondta: először tisztázni kell a konkrét erőviszonyokat, amire a választások adnak majd alkalmat. Az MSZMP-n kívül ma nincs egyetlen párt sem Európában, amely hajlandó feladni monopolhelyzetét a hatalom gyakorlásában. A demokratikus átalakuláshoz azonban ez hozzá tartozik, ezért az MSZMP maga kérte fel a kormányt, hogy anyagakkal és helyiségek biztosításával teremtse meg a szerveződő pártoknak az esélyegyenlőséget a választási küzdelmekben. Hozzátette: személyes benyomása, hogy a tömegkommunikációban a szerveződő pártok máris több lehetőséget kapnak pozitív nézeteik kifejtésére, mint az MSZMP. A kormány szóvivőjétől megkérdezték, kire támaszkodik ma a kormány, amikor nincs társadalmi bázisa. Marosán György szerint a kormánynak elsősorban nem társadalmi, hanem parlamenti bázisra van szüksége, ám ma ezzel sem rendelkezik. Tarthatatlannak nevezte azt a rendet, hogy a parlamentben egyik oldalon van a kormány, a másikon vannak a képviselők. A többpártrendszerben ez valószínűleg meg fog változni. - A kormánynak biztos és legitim parlamenti többségre van szüksége, s ha ez megvan, már csak a jó döntésein múlik, hogy mekkora támogató bázisra talál a társadalomban. Bálint Attilának tették fel a kérdést, kíván-e a SZOT változtatni eddigi értelmiségi politikáján. A válasz szerint nem szükséges a szakszervezeti szövetségnek külön értelmiségi politikát kialakítania. Rétegpolitikát folytassanak a pártok - mondotta a SZOT szóvivője. A szakszervezetek ehhez a kérdéshez abból a szempontból közelítsenek, hogy az értelmiségieknek mint munkavállalóknak, melyek az érdekeik. (folyt.köv.) 1989. május 1., hétfő 20:01
Vissza »

	Szóvivői fórum Szombathelyen (2. rész)
Hol tartanak az egyeztető megbeszélések az MSZMP és az alternatív szervezetek között - kérdezték Major Lászlótól. A párt szóvivője szerint az eddigi tárgyalások alapján úgy tűnik, a legtöbb társadalmi csoportosulásnak nincs átfogó nemzeti programja, ezért ódzkodnak attól, hogy mélyebb tárgyalásokba merüljenek. A tárgyalások néhány héttel ezelőtt nyolc ellenzéki szervezet távol maradása következtében nyilván emiatt szakadtak meg. A magukat ellenzéki kerekasztalnak nevező szervezetek legutóbbi felhívása szerint úgy üljenek tárgyalóasztalhoz, hogy az egyik oldalon legyen az MSZMP, mint a hatalom birtokosa, a másik oldalon pedig az ellenzék, mint a társalom képviselője. Major László kijelentette, az ilyen szereposztás nem a valós képviseletet tükrözné, ezért az MSZMP ezt a javaslatot nem fogadja el. Több kérdező sürgette: nevezze meg a kormány az elmúlt évtizedek hibáiért felelős vezetőket. Marosán György válaszában kifejtette, ez ma már lehetetlen, miután a különböző döntések olyan sok helyen és szövevényes módon születtek, hogy azokat még konkrét esetekben sem lehet nyomon követni. Az egyik kérdésre Major László és Marosán György egyaránt azt válaszolta, hogy szó sincs gazdasági szükségállapot bevezetéséről. A párt főtitkárának ezzel kapcsolatos nyilatkozatát a hírközlő szervek nem az elmondottaknak megfelelően adták tovább, ebből adódhatott a félreértés, ami azóta tisztázódott. Major László nem tudott érdemi választ adni arra a kérdésre, hogy a pártból korábban kizárt négy személy a Központi Ellenőrző Bizottság legutóbbi döntése után tagja marad-e az MSZMP-nek. A KEB döntésének célja erkölcsi és politikai rehabilitáció volt - mondotta a párt szóvivője. Külpolitikai kérdésekre válaszolva az MSZMP KB szóvivője szerencsétlennek nevezte, hogy az utóbbi hetekben egyes hazai tömegkommunikációs orgánumokban olyan, Csehszlovákiát érintő publikációkat közöltek, amelyek kedvezőtlenül hathatnak hazánk külföldi megítélésére. Prágát ebben a helyzetben támogatja például az NDK. Major László úgy fogalmazott: a nyugati államokban sem engedik meg, hogy a tömegkommunikáció bizonyos információk közzétételekor másodlagos szempontként kezeljen nemzeti érdekeket, s ez nálunk sem lehet másképpen. A szovjet-román viszonyról azt mondta, hogy az sokat változott az utóbbi egy évben, de nem várhatjuk, hogy a Szovjetunió döntőbíróként lépjen fel a vitás magyar-román kérdésekben. Végezetül mindhárom szóvivő személyes jellegű kérdésekre válaszolt a szombathelyi fórumon. (MTI) 1989. május 1., hétfő 20:11
Vissza » A hírhez kapcsolódik »