Rendszerváltás és az MTI

	Az ÁISH és a sport állami irányitásának változó gyakorlata (1. rész)
1989. április 28. péntek (MTI) - Röviddel azután, hogy pénteken az Elnöki Tanács elfogadta a sportági szakszövetségekről szóló törvényerejü rendeletet, az ÁISH-ban sajtótájékoztatót tartottak a sporthivatal vezetői. Deák Gábor államtitkár, az ÁISH elnöke előrebocsátotta: mindenekelőtt azért tartja érdemesnek külön is szólni az uj jogszabályról, mert annak megszületését viharos viták előzték meg. Igy alapvetően megoszlottak a vélemények a szövetségek önállóságáról. Egyesek kevesellték azt, mig a másik póluson állók kifejezetten sokallották az autonómiát. Végül is az elfogadott jogszabály jelentőségét az államtitkár abban jelölte meg, hogy az lehetővé teszi a szövetségek valódi szövetséggé válását, amelyek eddig csak nevükben voltak azok. Ugyanakkor vannak kényszeritő körülmények is. Egyfelől minden nemzetközi szövetség csak egy nemzeti szövetséget ismer el, csak egy szövetség lehet a tagja és csak egy szövetségen keresztül lehetséges bekapcsolódni a nemzetközi vérkeringésbe. Másfelől az előbbiből fakad, hogy egy szövetség felelhet kizárólag a magyar válogatottért, a magyar bajnokságért, a sportágra vonatkozó egységes szabályozásért. Deák Gábor a tisztázandó kérdéseket sorra véve szükségesnek látta hangsulyozni, hogy például a labdarugó nem tagja a szövetségnek. A szövetségnek az az egyesület a tagja, amelyik a sportolót foglalkoztatja. A labdarugót tehát az egyesület képviseli a szövetségben. A szövetségek feladatát, hatáskörét érintve az államtitkár foglalkozott a játékengedéllyel, mondván, hogy azt a vitázók rendre összekeverték a munkavállalási engedéllyel, amely utóbbi továbbra is államigazgatási hatáskörbe tartozik és nem a munkáltató joga azt megadni. A játékengedélyt viszont a szövetség biztositja, mert a nemzetközi szövetség ezt irja elő. A játékengedély a feltétele annak, hogy a munkavállalási engedélyt a szakigazgatási szerv, a sportfőhatóság megadhassa. Az ÁISH elnöke hangsulyozta, hogy a törvényerejü rendelet értelmében a jövőben a szövetségek teljesen önállóan, külső beleszólás nélkül gazdálkodnak. A szövetségek és az állam viszonyát, mint az egyik legneuralgikusabb témát érintve hangoztatta, hogy a 20 paragrafusból álló jogszabály egyetlen paragrafusba süriti az állam, a sport állami szervezetének jogositványait. Az arány önmagáért beszél - mondotta. Ennek a bizonyos 21 sornak a lényege az, hogy az állam nem vonul ki a sportból, de jelenléte, befolyása, s a kapcsolat módja alapvetően megváltozik. (folyt.köv.) 1989. április 28., péntek 16:08
Vissza » Folytatásokkal »