|
|
|
|
Az SZDP esélyei - Bihari-nyilatkozat
|
London, 1989. március 31. (BBC, Esti krónika) - Jotisky László interjúját közvetítjük Bihari Mihály politológussal; - Hogyan képzeli el az újjáalakult, vagy újjáalakuló Magyar Szociáldemokrata Párt szerepét a pluralizmusban és azon belül mondjuk egy esetleges új és szabadabb választásban? - Én úgy gondolom, hogy a Szociáldemokrata Pártnak Magyarországon komoly esélyei lehetnek, elsősorban az MSZMP-vel szemben. A legnagyobb politikai kihívást az MSZMP-vel szemben a Szociáldemokrata Párt megjelenése, illetve megerősödése jelenti. Azonban ahhoz, hogy komoly politikai erő legyen a Szociáldemokrata Párt, szembe kell néznie; saját korábbi történelmi hibáival, illetve rendezetlen dolgaival - gondolok itt az 1948-as egyesülésre, gondolok a nemzeti-népi gondolat iránti meglehetős érzéketlenségére, bizonyos szellemi vonulat iránti antipátiájára - ezeket tisztáznia kell magában. A fő gondot azonban nem ebben látom, hanem abban, hogy vajon ez a Magyar Szociáldemokrata Párt új pártként meg tud-e szerveződni. A nyugat-európai szociáldemokrata szellemiség, értékrend alapján, egy magyar helyzetre, a magyar helyzetre szabott szociáldemokrata pártként meg tudja-e önmagát szervezni. Azt tapasztalom, hogy elsősorban a szellemi vezérkar hiányzik ma még a Magyar Szociáldemokrata Pártból. A programadó, a politikai arculatra formáló szellemi vezérkar hiányzik. Ha ez a szellemi vezérkar összejön, összeáll Magyarországon, akkor ez lehet a legerősebb baloldali demokratikus elkötelezettségű politikai erő Magyarországon. - Helyes-e az a belátom rövid idő alatt kialakult észrevételem, hogy a Szociáldemokrata Párt - bizonyos fokig hasonlóképpen a Független Kisgazdapárthoz - küzd egy másik problémával is e pillanatban, egy generációs problémával, amennyiben az ismert és nyilvánvaló okokból egy nemzedék valahogyan kiesett: vannak régi szociáldemokrata vezetők és vannak fiatalok, akiknek aránylag kevés közük van ezekhez. - Ez így van tulajdonképpen, hogy egyrészt nosztalgiapárt a Szociáldemokrata Párt azok számára, akik 1948-ig voltak tagjai a pártnak, vagy esetleg 1956-ban, október 30-ikától pár napig léptek be, vagy vettek részt a Szociáldemokrata Pártnak a működésében és vannak a húszon-, harminc-negyven évesek. És valahol az 50 évesek, vagy a 40-es éveikben járók nagy része nem sokat tud a magyar szociáldemokráciáról - kivéve azokat a társadalomtudósokat, vagy szellemi embereket, akiknek a munkájuk révén szélesebb a tájékozottsága és az informáltsága. A fő veszélyt, vagy a gondot azonban én nem egy ilyen generációs vetületben látom a Szociáldemokrata Párton belül. Például az a vita, vagy zavar, ami kialakult február végén a Szociáldemokrata Párt vezetése körül, az nem generációs vetületű volt - mint ahogy a Független Kisgazdapártban. Tehát nem arról volt. szó, hogy az öregek, az ügyvezető elnökséget alkotó öregek és a fiatalok között alakult ki vita, hanem a fiatalok között, éppen a 30-40 évesek között - mint ahogy minden pártban tapasztalatom szerint mostanában - megjelent néhány politikai karrierlovag, néhány morálisan elfogadhatatlan, nem tiszta indítékú ember, és agresszív, személyeskedő támadásokkal tulajdonképpen egy nagyon súlyos helyzetet tudtak teremteni, amely súlyos helyzet elsősorban éppen a politikai arculat és Na program megfogalmazásnak a lehetőségét háttérbe szorította. Ez nem azt jelenti, hogy a Szociáldemokrata Párt ezt nem növi ki. Ki fogja nőni szerintem, és ki fogja ezt a salakot, vagy ezután felmerülő, nem odavaló embereket ki fogja magából szűrni - ez biztos. De ez egy nehéz szülés, és bizonyos értelemben visszavetette a Szociáldemokrata Párt megerősödését ez a korán kialakult személyi ellentét. - Ekkora a vonzata egy újonnan megjelenő és saját színeiben a választási küzdelemben sorompóban álló Szociáldemokrata Pártnak az MSZMP tagsága szempontjából? Mekkora tömeg lehet az MSZMP-ben, amelyet átvonzana egy ilyen Szociáldemokrata Párt és milyen jellegű emberek lennének ezek? - Ez attól függ, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt reformszárnya hajlandó lesz-e, képes lesz-e, vállalja-e egy reformszocialista párt, vagy reformkommunista párt megalakulását, megalakítását - vagy sem? Ha vállalja, akkor a demokratikus szocializmus elveit és eszmekörét elfogadó reformkommunisták, vagy reformszocialisták, vagy demokratikus szocialisták jelentős része meg fog maradni ebben a pártban. Ha nem vállalja a reformszárny a pártosodást, az önálló párttá válást, akkor a demokratikus szocializmus mellett elkötelezett, és ma még MSZMP-tagoknak akár százezres tömege is át fog lépni a Magyar Szociáldemokrata Párba az én véleményem szerint. Tehát ez a fő kérdés, ez a vízválasztó igazán. Mert egyébként én úgy gondolom, hogy a demokratikus szocializmus eszméje, értékei, elvei és célkitűzései a demokratikus szocialistákat objektíve gyakorlatilag egy pártba tömöríti, illetve egy pártba tömöríthetné. Ez nem jelenti azt, hogy ha mégsem egy pártba, hanem egy reformszocialista pártban és egy önálló szociáldemokrata pártban fognak a demokratikus szocialisták megszerveződni - hogy ez tragédia. Ez nem jelent tragédiát, nem jelent megosztottságot, bizonyos értelemben ez a megosztottság elkerülhetetlen - ha másért nem, akkor azért, mert más, lesz a reformkommunistáknak a pártstruktúrája, a pártjuknak a jellege, mint a szociáldemokratáké. Ha másban nem, akkor a pártban, a választott pártformában különbözni fog egymástól a reformkommunista szárny és a szociáldemokrata szárny. - Ez tehát mondjuk megakadályozná a teljes egyesülést, de nem akadályozna meg mondjuk egy baloldali tömb kialakulását, egy plurális társadalomban és egy többpártrendszer-összetételű parlamentben, egy ilyen szövetség megjelenését, amely nem házasság, hanem inkább üzleti társulás, vagy politikai társulás a maga korlátaival. - Én úgy gondolom, hogy a legtermészetesebb politikai szövetségese a Magyar Szociáldemokrata Pártnak egy önálló pártként megszerveződött reformkommunista párt, vagy szocialista reformpárt lehet. Ismerve viszonylag jól a szociáldemokrata eszmeiséget és a magyarországi Szociáldemokrata Pártnak a vezetőit, ismerve jól a reformkommunista, vagy szocialista reformpárthoz tartozók eszménységét én azt tapasztalom, hogy objektíve lényeges különbség az eszmeiségben nincsen. Mint mondottam: a pártstruktúrában van, illetve ebben lehet. Mindenesetre én is úgy gondolom, hogy annak, az erőhatalomnak, annak a túlhatalomnak az ellensúlyozására, ami ma az MSZMP oldalán van, vagy esetleg még egy pártszakadás után is a reformszocialista, vagy reformkommunista párt oldalán megmaradna - ennek az erőhatalomnak az ellensúlyozására egy demokratikus szövetségre lenne szükség a demokratikus elkötelezettségű politikai pártok között. Én ennek a demokratikus szövetségnek a tagjai közé gondolom a Szociáldemokrata Pártot, a Magyar Demokrata Fórumot, a Szabad Demokraták Szövetségét és a Fiatal Demokraták Szövetségét. Lényegileg ez a négy politikai erő, esetleg még a Néppárt - ez a négy, vagy maximum öt politikai erő, amennyiben egy demokratikus szövetséget kötne, hozna létre - megőrizve teljes politikai önállóságukat és autonómiájukat - ez lenne képes ellensúlyozni az MSZMP, vagy egy reformkommunista pártnak a túlerejét. Mire lehetne létrehozni ezt a szövetséget? Én gondolom, hogy elsősorban az új alkotmány szövegének, tartalmának a kidolgozására. És az alkotmányozással kapcsolatos legfontosabb kérdésekben, politikai konszenzusra juthatnának a demokratikus szövetség tagjai. Ez lehetne az egyik. A másik: az új választójogi törvény alapelveinek és technikáinak az ügyében foglalhatnának el közös platformot. Harmadrészt: a választásokon, a választásokra készülés tekintetében köthetnének szövetséget. Akár még az sem elképzelhetetlen, hogy közös jelölteket állítsanak bizonyos helyeken - nem mindenhol, nem minden választókörzetben. Végül a gazdasági kibontakozás alapkérdéseit tekintve juthatnának közös megállapodásra a demokratikus szövetségnek a tagjai. Tehát ez nem egy örök időre szóló, vagy nem évtizedekre szóló politikai szövetség lenne, hanem mintegy másfél évre a négy-öt legfontosabb kérdésben alakulhatna ki egy demokratikus szövetség. +++
1989. március 31., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP Győr egy oldal
MTV2 nézői telefonok:
"- 111-159 Koltay Balázs: Kifogásolja, hogy a halálbüntetés eltörlésével kapcsolatos vitában csak értelmiségieket kérdeznek és nem kiváncsiak a fizikai munkások véleményére. Szerinte az értelmiségieknél ez nem világnézeti kérdés, egyszerűen csak kényelmi (?) szempont.
- 285-453 Orosz János: Nem ért egyet a jogászokkal és az ott lévő szakemberekkel, hogy teljes mértékben töröljék el a halálbüntetést. Politikai elitéltnél rendben lévő, de az életellenes bűncselekményekért igenis járjon halálbüntetés. Azonkivül azzal sem ért egyet, hogy ebben az ügyben nem tartják szükségesnek a népszavazást. - 89é-o73: Aggodalmát fejezi ki az óbudai Hajógyár eladása miatt, mert rossz tapasztalatai vannak arról, amikor a Rába úgymond bekebelezte a Vörös Csillag traktorgyárat, ami azzal is járt, hogy többszáz embert elbocsátottak. Fél, hogy most is az lenne a helyzet. Balázs Emma"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|