|
|
 |
|
 |
Chilei csatározások
|
1989. április 25. (MTI-Press) -
Kockázatos átmenet
Pinochet ,,jutalomjátéka,, az a másfél esztendő, amelyet saját
alkotmánya jóvoltából még kapott. Így az októberi népszavazáson
elszenvedett vereség után is ő vezényelheti a diktatúrából a
demokráciába való átmenet történéseit. A tábornok elnök ugyan úgy
tesz, mintha kész lenne menni, közben pedig a maradását készíti elő.
Az államfői tisztségtől persze mindenképpen el kell búcsúznia.
December 14-én tartják ugyanis a történelmi fordulópontnak igérkező
elnökválasztást, amelyen eldől, ki lesz a 16 évvel ezelőtt véres
katonai puccsal hatalomra került ,,nemzetvezető,, utóda.
A tét nagy, s az októberi népszavazáson kialakult
Pinochet-ellenes egységet meglehetősen nehéz megőrizni. Pedig a
polgári ellenzéki tömörülés 17 pártja csak közös jelölt állítása
esetén győzhet.Sokan figyelmeztetnek is, hogy egyelőre nem a
különböző demokratikus pártok erőviszonyainak felmérése, hanem a
diktatórikus rendszer megdöntése a fő cél, s átmenetileg félre kell
tenni a belső érdekellentéteket. Július 11-éig kell dönteni, de a
legvalószínűbb az, hogy a polgári ellenzék legerősebb pártja, a
kereszténydemokratáké adja a közös jelöltet. Négyen is versengtek a
DC-n belül, köztük egy népszerű volt elnök, Frei fia, a győztes
végül a pártelnök, az ellenzék szóvivője, Patricio Aylwin lett.
A Pinochet-párti jobboldalon ugyancsak több tömörülés viaskodik
az elnökjelöltség megszerzéséért. De még körükben is méltatlankodást
váltott ki, hogy a tábornok-elnök maga akarná kiválasztani a hatalom
hivatalos jelöltjét. A jobb- és szélsőjobb pártok azonban nemigen
tartanak igényt Pinochet áldására, inkább szeretnének elhatárolódni
a diktatúra másfél évtizedétől. A legesélyesebb befutónak itt a most
leköszönt pénzügyminisztert, Hernán Büchit tartják. Az Amerikában
végzett gazdasági zseni rángatta ki állítólag Chilét az évtized
elejének válságából. Büchi előnye a 70 éves Aylwinnal szemben, hogy
mindössze 40 esztendős. Igaz, karizmája és politikusi tapasztalata
egyaránt hiányzik, s túlságosan kötődik a rezsimhez. (folyt.)
Egyelőre még a hatalomváltás játékszabályait sem tisztázták
egyértelműen. Az ellenzéki pártok az év elején üdvözölték Pinochet
bejelentését: kész az 1981-es alkotmány módosítására. A
diktátor-elnök azonban semmit nem tesz önzetlenül, s rögtön
gyanakodni is kezdtek, nem akar-e valamilyen trükkel mégis a
jelöltek közé kerülni? A belügyminiszter cáfolta ezt, s - hat év óta
először - párbeszédet kezdett az ellenzékkel, a módosításról. A
kormányzat azt igérte, júliusig kiírják a népszavazást, a referendum
időpontját azonban mind eddig nem tűzték ki. (folyt)
1989. április 25., kedd 14:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP Győr egy oldal
MTV2 nézői telefonok:
"- 111-159 Koltay Balázs: Kifogásolja, hogy a halálbüntetés eltörlésével kapcsolatos vitában csak értelmiségieket kérdeznek és nem kiváncsiak a fizikai munkások véleményére. Szerinte az értelmiségieknél ez nem világnézeti kérdés, egyszerűen csak kényelmi (?) szempont.
- 285-453 Orosz János: Nem ért egyet a jogászokkal és az ott lévő szakemberekkel, hogy teljes mértékben töröljék el a halálbüntetést. Politikai elitéltnél rendben lévő, de az életellenes bűncselekményekért igenis járjon halálbüntetés. Azonkivül azzal sem ért egyet, hogy ebben az ügyben nem tartják szükségesnek a népszavazást. - 89é-o73: Aggodalmát fejezi ki az óbudai Hajógyár eladása miatt, mert rossz tapasztalatai vannak arról, amikor a Rába úgymond bekebelezte a Vörös Csillag traktorgyárat, ami azzal is járt, hogy többszáz embert elbocsátottak. Fél, hogy most is az lenne a helyzet. Balázs Emma"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|