|
|
 |
|
 |
Sajtótájékoztató a MÉM-ben (1. rész)
|
1989. április 25., kedd - Az élelmiszergazdaság üzemeinek a jelenleginél közvetlenebb kapcsolatra kell törekedniük a külföldi cégekkel és intézményekkel, ehhez az együttműködés lehetőségének új eszközrendszerét, gazdasági, pénzügyi feltételeit is megteremtik - mondották a szakminisztérium kedden tartott sajtótájékoztatóján. Zala Géza, a MÉM nemzetközi kapcsolatok főosztályának vezetője elmondotta: a magyar mezőgazdaság korábbi sikereihez nagyban hozzájárultak szerteágazó nemzetközi kapcsolatai, a termelési technológiák és gépek importja, valamint az üzemek nagyfokú fogadókészsége, a külföldi újdonságok iránt.
A KGST-együttműködés jelenleg az útkeresés szakaszában van, míg
a kétoldalú együttműködésekre - egy-két esetet kivéve - a stagnálás
jellemző. A KGST-együttműködésben a központi források
igénybevételének mérséklését szorgalmazza a MÉM, ehelyett a
vállalati érdekeltségen alapuló kapcsolatokat kívánják előmozdítani.
Erre már számos jó példa akad: a Szovjetunió nyolc köztársaságában
csaknem ötven magyar vállalat érdekelt különféle közös munkában.
Három magyar-szovjet vegyesvállalat alakult eddig. A minisztérium új
lehetőségeket teremtett a Kínai Népköztársaság megfelelő
intézményeivel kukorica- és bortermelési rendszerek exportjára,
tárgyaltak bor kiviteléről és behozataláról is. A mezőgazdasági
szövetkezetek és az állami gazdaságok körében egyre erősödnek a
határ menti kapcsolatok csehszlovák, jugoszláv és szovjet üzemekkel.
Az agrárágazatban nagy érdeklődés mutatkozik a nyugat-európai
országokkal kialakított kapcsolatok új lehetőségei iránt. Az Európai
Gazdasági Közösség és Magyarország között tavaly aláírt kereskedelmi
és együttműködési megállapodás elvi és gyakorlati teendőinek
megalapozására, a munka koordinálására a szakminisztériumban külön
csoportot alakítottak. (folyt.köv.)
1989. április 25., kedd 16:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Sajtótájékoztató a MÉM-ben (2. rész)
|
A fejlett nyugati országok cégeivel is erősödik a magyar üzemek
kapcsolata; így például az Egyesült Államok multinacionális
vállalataival. A MÉM állategészségügyi egyezmény létrehozásáról
kezdeményezett tárgyalásokat, hogy megkönnyítse újabb magyar áruk
kivitelét. Izraellel nemrégiben hoztak létre ilyen egyezményt, és
előkészületben van Kanadával hasonló okmány aláírása.
Kérdésekre válaszolva a főosztályvezető elmondotta: a MÉM-ben
kevésnek tartják a tárca területén működő - mindössze 18 -
vegyesvállalatot. Ki lehetne használni, hogy például az Egyesült
Államok cégei az utóbbi időben nagyobb érdeklődést mutatnak a
feldolgozóipari és a biotechnológiai együttműködésre. A fejlődő
országokkal is jobb kapcsolatokat akarnak kialakítani. A magyar
mezőgazdaság azonban hiába jó példa külföldön, ezekben az
országokban legfeljebb szakértőink és néhány vetőmagfajtánk iránt
van érdeklődés. A hazai ipari háttér elmaradottsága miatt a teljes
technológia megvalósításához gépeket nem tudunk szállítani.
A sajtótájékoztatón az agrárágazatot is érintő
forint-leértékelésről is szóltak. Szöllősi Endre, a MÉM közgazdasági
főosztályának vezetője elmondotta: a forintnak a konvertibilis
valutákhoz viszonyított kétszeri, összesen 11 százalékos
leértékelése annyiban kedvező, hogy az idei exportban körülbelül 2
milliárd forintos többletbevételt jelent. Kedvezőtlen viszont, hogy
az importárukért az üzemeknek összességében többet kell kiadniuk;
ennek mértékéről azonban még nem készítettek felmérést. (MTI)
1989. április 25., kedd 16:35
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP Győr egy oldal
MTV2 nézői telefonok:
"- 111-159 Koltay Balázs: Kifogásolja, hogy a halálbüntetés eltörlésével kapcsolatos vitában csak értelmiségieket kérdeznek és nem kiváncsiak a fizikai munkások véleményére. Szerinte az értelmiségieknél ez nem világnézeti kérdés, egyszerűen csak kényelmi (?) szempont.
- 285-453 Orosz János: Nem ért egyet a jogászokkal és az ott lévő szakemberekkel, hogy teljes mértékben töröljék el a halálbüntetést. Politikai elitéltnél rendben lévő, de az életellenes bűncselekményekért igenis járjon halálbüntetés. Azonkivül azzal sem ért egyet, hogy ebben az ügyben nem tartják szükségesnek a népszavazást. - 89é-o73: Aggodalmát fejezi ki az óbudai Hajógyár eladása miatt, mert rossz tapasztalatai vannak arról, amikor a Rába úgymond bekebelezte a Vörös Csillag traktorgyárat, ami azzal is járt, hogy többszáz embert elbocsátottak. Fél, hogy most is az lenne a helyzet. Balázs Emma"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|