|
|
|
|
A hollandok virágzó üzlete (1. rész)
|
1989 április 25. (MTI-Panoráma)
Ilyenkor tavasszal szemet-lelket gyönyörködtető tarka virágszőnyeg borítja a holland tulipánmezőket. Ám Hollandia nemzeti jelképe, a tulipán nemcsak a híres-nevezetes mezőkön virul, hanem az üzleti életben is fontos tényező, hiszen ez a szép kis ország a világ legjelentősebb virághagyma termesztője és exportőre. Amikor pedig felpezsdül a forgalom az amszterdami tőzsdén, a virágkedvelő holland ügynökök más cikkeknél is ,,tulipán-üzletet,, emlegetnek. Ez a kifejezés a 17. századi virágőrületre utal, akkoriban ugyanis naponta egész vagyonokat lehetett szerezni, vagy elveszteni a tulipánhagymákkal spekulálva. Az üzlet ma is jól megy. A tavalyi kilenc milliárd hagymán, ami a világ exportjának 80 százalékát tette ki, a hollandok csaknem egymilliárd (holland) forintot - vagyis félmillió dollárt - kerestek. És miközben a hagymák termesztését az utóbbi 15 évben megkétszerezték a kertészetekben, a holland exportőrök nagy igyekezettel próbálják kibővíteni hagyományos európai és amerikai piacaikat. Külföldön a németek a legnagyobb vásárlók: a tavalyi hagymakivitel egyötödét az NSZK-ba szállították. Az olasz gazdasági fellendülés következtében Itália átvette a második helyet az Egyesült Államoktól. Most az exportőrök a legígéretesebb piacnak a virágkedvelő Japánt tartják, hiszen azt remélik, hogy a tokiói behozatali korlátozások és védővámok tavaly történt mérséklése után fellendül az eddig szerény export. A hollandok, akik elsők a világon a vágott virágok eladásában is, legalább ezerféle gumót és hagymát termesztenek. Például gladiola, liliom, jácint és nárciszhagymákat. A legfontosabb persze továbbra is a tulipán, amely a legváltozatosabb szinekben, formákban és a legkülönbözőbb nagyságokban pompázik a 16 ezer hektárt kitevő híresszép tulipánmezőkön. Nagyon kevés hagymás növény őshonos Hollandiában. A tulipán például Törökországból került Európába a 16. században: a krónikák szerint I. Ferdinánd konstantinápolyi követe küldött először e különlegességből németalföldi rokonainak. A tulipán-hagyma őrületet azonban az 1590-es években Carolus Clusius, a hírneves leideni egyetem tudós botanika-professzora indította el, hiszen ő termesztett elsőként tulipánt Hollandiában. A Leiden és Haarlem közötti ötven kilométeres tengerparti sáv homokja annyira ,,megtetszett,, a különleges virágfajtának, hogy ez a vidék ma már szinte a tulipánok ,,őshazájának,, számít. (folyt.)
1989. április 25., kedd 00:00
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP Győr egy oldal
MTV2 nézői telefonok:
"- 111-159 Koltay Balázs: Kifogásolja, hogy a halálbüntetés eltörlésével kapcsolatos vitában csak értelmiségieket kérdeznek és nem kiváncsiak a fizikai munkások véleményére. Szerinte az értelmiségieknél ez nem világnézeti kérdés, egyszerűen csak kényelmi (?) szempont.
- 285-453 Orosz János: Nem ért egyet a jogászokkal és az ott lévő szakemberekkel, hogy teljes mértékben töröljék el a halálbüntetést. Politikai elitéltnél rendben lévő, de az életellenes bűncselekményekért igenis járjon halálbüntetés. Azonkivül azzal sem ért egyet, hogy ebben az ügyben nem tartják szükségesnek a népszavazást. - 89é-o73: Aggodalmát fejezi ki az óbudai Hajógyár eladása miatt, mert rossz tapasztalatai vannak arról, amikor a Rába úgymond bekebelezte a Vörös Csillag traktorgyárat, ami azzal is járt, hogy többszáz embert elbocsátottak. Fél, hogy most is az lenne a helyzet. Balázs Emma"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|