|
|
 |
|
 |
Thorvald Stoltenberg programja (1.rész) - külügyminiszteri tátgyalások
|
1989. április 25., kedd - Thorvald Stoltenberg, a Norvég Királyság hivatalos látogatáson hazánkban tartozkodó külügyminisztere kedden a reggeli órákban magyar közéleti személyiségeket fogadott szállásán, majd koszorút helyezett el a Magyar Hősök Emlékművén a Hősök terén. A norvég diplomácia vezetője ezután vendéglátójával, Várkonyi Péter külügyminiszterrel tárgyalt. A megbeszéléseken részt vett Leif Edwardsen, Norvégia magyarországi, illetve Kisfalvi János, hazánk oslói nagykövete.
A megbeszélések után Komoróczki István, a Külügyminisztérium
szóvivője tájékoztatta az MTI munkatársát a tárgyalósztal mellett
elhangzottakról. Elmondta, hogy a külügyek irányítóinak találkozóján
mindenekelőtt a kétoldalú kapcsolatok alakulása került az érdeklődés
homlokterébe. Mind Várkonyi Péter, mind Thorvald Stoltenberg úgy
ítelte meg, hogy a két ország kapcsolatai problémamentesen
fejlődnek; a politikai életben és a gazdaságban egyaránt létrejöttek
az együttműködés keretei. Az elmúlt másfél évtizedben rendszeressé
váltak a kontaktusokat megalapozó magas szintű látogatások.
Thorvald Stoltenberg arról tájékoztatta vendéglátóját, hogy az
elmúlt év felgyorsult változásai nyomán Norvégiában nagy
érdeklődéssel követik a magyarországi eseményeket, szimpátiával
figyelik hazánk gazdasági útkeresését. Ezzel kapcsolatban
Stoltenberg külügyminiszter javasolta magyar partnerének, hogy neves
közgazdászok, illetve politilógusok részvételével hozzanak létre
norvég-magyar kerekasztalt a gazdasági együttműködésben rejlő
lehetőségek feltérképezésére. Ez az együttműködési forma egyébként
nem ismeretlen a két ország kapcsolatrendszerében; jeles szakértők
bevonásával huzamosabb ideje sikerrel tevékenykedik az úgynevezett
leszerelési kerekasztal. Várkonyi Péter örömmel üdvözölte a
gazdasági kerekasztal létrehozásának ötletét. Véleménye szerint a
tanácskozásoknak ideális helyszíne lehetne Budapest.
Várkonyi Péter részletesen tájékoztatta a norvég vendéget a
magyar gazdaságpolitika új vonásairól. Mindenekelőtt a külföldi
működőtőke magyarországi tevékenységének liberalizásálása, illetve a
különféle tulajdonformák egyenjogúságának deklarálása keltette fel a
vendégek figyelmét. A magyar diplomácia vezetője nagy jelentőségűnek
nevezte azokat a tapasztalatokat, amelyekkel a skandináv államok
rendelkeznek a társadalom életének megszervezésében. (folyt.köv.)
1989. április 25., kedd 15:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP Győr egy oldal
MTV2 nézői telefonok:
"- 111-159 Koltay Balázs: Kifogásolja, hogy a halálbüntetés eltörlésével kapcsolatos vitában csak értelmiségieket kérdeznek és nem kiváncsiak a fizikai munkások véleményére. Szerinte az értelmiségieknél ez nem világnézeti kérdés, egyszerűen csak kényelmi (?) szempont.
- 285-453 Orosz János: Nem ért egyet a jogászokkal és az ott lévő szakemberekkel, hogy teljes mértékben töröljék el a halálbüntetést. Politikai elitéltnél rendben lévő, de az életellenes bűncselekményekért igenis járjon halálbüntetés. Azonkivül azzal sem ért egyet, hogy ebben az ügyben nem tartják szükségesnek a népszavazást. - 89é-o73: Aggodalmát fejezi ki az óbudai Hajógyár eladása miatt, mert rossz tapasztalatai vannak arról, amikor a Rába úgymond bekebelezte a Vörös Csillag traktorgyárat, ami azzal is járt, hogy többszáz embert elbocsátottak. Fél, hogy most is az lenne a helyzet. Balázs Emma"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|