|
|
|
|
Nemzeti jelvényeink 3.
|
Az 1848-as hadizászlókon, pénzeken, mindvégig a koronás címert látjuk. A koronát a Habsburgok trónfosztása és a Függetlenségi Nyilatkozat után (1849. április 14.) vették le a címerről. A korona nélküli kiscímert azonban a gyakorlatban alig használták. Maga Kossuth Lajos is az emigrációban a koronás változathoz tért vissza. alc. A Rákosi-címer 1918-19-ben a Magyar Népköztársaság címereként a korona nélküli történelmi címert használják. A két háború között visszatértek a koronás változathoz, ami egészen 1945-46-ig volt érvényben. Az 1946. évi Magyar Köztársaság 1949-ig ismét a koronátlan címert használta. Akkor jött az új alkotmánnyal együtt az ún. Rákosi-címer, amely teljesen új, a magyar történelemtől idegen motívumokat hozott. Mai címerünket 1957-ben Légrády Sándor bélyeggrafikus tervezte. A címertan szabályainak ez utóbbi két címer nem felel meg. A jó címer ugyanis régi, annál jobb, minél régebbi. Történetileg alakult ki, évszázadok során csiszolódott össze, tehát nem rövid idő alatt tervezik. A nép magáénak kell, hogy érezze, tisztelje. Ne tartalmazzon idegen, a magyar történelemben sohasem látott szimbólumokat. A jó címernek meg kell felelnie a címertan elemi szabályainak: a pajzs mögött nem lehet kék mező. Heraldikai tartalmának kell lennie: ne csupán a nemzeti színeket ismételje meg. Állandónak kell lennie, az államiság folyamatosságát kell jelképeznie. Mindezen követelményeknek a jelenlegi címerünk nem felel meg, ezért javasoltuk a visszatérést történelmi címerünkhöz. A javaslat az Alkotmányozó Bizottság elé került, majd megalakult a Nemzeti Jelvények Albizottság, amelynek 10 kiváló történész és címertani szakértő tagja van. Ők kettős javaslatot tettek: első helyen a koronás, második helyen a koronátlan történelmi magyar címert javasolták. Ezt a Parlament az alkotmánykoncepció tárgyalásakor elfogadta, azzal, hogy az ország címeréről a népszavazás döntsön. Ehhez azonban az szükséges, hogy a Parlament előbb a népszavazásról szóló törvényt elfogadja. Ennek alapján lehet majd azután az új alkotmányról szavazni. alc. A megyék és városok új címere Napjainkban azonban nemcsak az ország címere, hanem a városok és megyék címerei is az érdeklődés előterébe kerültek. Egyre több város és megye akar az 1970-es években felvett, a címertan szabályaiba ütköző helyett a hagyományos, régi címeréhez visszatérni. Az előkészítő munkákba ajánlatos szakképzett, a címertan szabályaihoz is értő grafikusművészt bevonni. Amennyiben ilyen nincs kéznél, a Képző-és Iparművészeti Lektorátus (Budapest, I. Uri utca 54-56.) kijelöl megfelelő művészt. (folyt.)
1989. április 25., kedd 12:23
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP Győr egy oldal
MTV2 nézői telefonok:
"- 111-159 Koltay Balázs: Kifogásolja, hogy a halálbüntetés eltörlésével kapcsolatos vitában csak értelmiségieket kérdeznek és nem kiváncsiak a fizikai munkások véleményére. Szerinte az értelmiségieknél ez nem világnézeti kérdés, egyszerűen csak kényelmi (?) szempont.
- 285-453 Orosz János: Nem ért egyet a jogászokkal és az ott lévő szakemberekkel, hogy teljes mértékben töröljék el a halálbüntetést. Politikai elitéltnél rendben lévő, de az életellenes bűncselekményekért igenis járjon halálbüntetés. Azonkivül azzal sem ért egyet, hogy ebben az ügyben nem tartják szükségesnek a népszavazást. - 89é-o73: Aggodalmát fejezi ki az óbudai Hajógyár eladása miatt, mert rossz tapasztalatai vannak arról, amikor a Rába úgymond bekebelezte a Vörös Csillag traktorgyárat, ami azzal is járt, hogy többszáz embert elbocsátottak. Fél, hogy most is az lenne a helyzet. Balázs Emma"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|