Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › április 25.
1989  1990
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Világhíradó:

Adományok a SZETA-nak

"a SZETÁ-hoz érkező támogatások megindultak április eleje óta, amióta a SZETÁ-ból országos egyesület lett. Ekkor az alaptőkét Kornis Mihály adta, aki József Attila-díjának 30 ezer forintját adományozta a SZETÁ-nak. Azóta - hála az első nyilvánosság bekapcsolódásának - mondta Solt Ottília -, állampolgárok is, néha közületek is nagyobb összeggel jelentkeznek. Például egy magát megnevezni nem kívánó kft 300 ezer forintot ajánlott fel, vagy éppen ma délelőtt telefonon jelentkezett egy hódmezővásárhelyi gimnázium, amely irodalmi estet rendezett, és ennek a bevételét a SZETÁ-nak szánja."

Nemzeti jelvényeink 3.

Az 1848-as hadizászlókon, pénzeken, mindvégig a koronás címert
látjuk. A koronát a Habsburgok trónfosztása és a Függetlenségi
Nyilatkozat után (1849. április 14.) vették le a címerről. A korona
nélküli kiscímert azonban a gyakorlatban alig használták. Maga
Kossuth Lajos is az emigrációban a koronás változathoz tért vissza.

    alc. A Rákosi-címer

    1918-19-ben a Magyar Népköztársaság címereként a korona nélküli
történelmi címert használják. A két háború között visszatértek a
koronás változathoz, ami egészen 1945-46-ig volt érvényben. Az 1946.
évi Magyar Köztársaság 1949-ig ismét a koronátlan címert használta.
Akkor jött az új alkotmánnyal együtt az ún. Rákosi-címer, amely
teljesen új, a magyar történelemtől idegen motívumokat hozott. Mai
címerünket 1957-ben Légrády Sándor bélyeggrafikus tervezte.

    A címertan szabályainak ez utóbbi két címer nem felel meg. A jó
címer ugyanis régi, annál jobb, minél régebbi. Történetileg alakult
ki, évszázadok során csiszolódott össze, tehát nem rövid idő alatt
tervezik. A nép magáénak kell, hogy érezze, tisztelje. Ne
tartalmazzon idegen, a magyar történelemben sohasem látott
szimbólumokat. A jó címernek meg kell felelnie a címertan elemi
szabályainak: a pajzs mögött nem lehet kék mező. Heraldikai
tartalmának kell lennie: ne csupán a nemzeti színeket ismételje meg.
Állandónak kell lennie, az államiság folyamatosságát kell
jelképeznie. Mindezen követelményeknek a jelenlegi címerünk nem
felel meg, ezért javasoltuk a visszatérést történelmi címerünkhöz.

    A javaslat az Alkotmányozó Bizottság elé került, majd megalakult
a Nemzeti Jelvények Albizottság, amelynek 10 kiváló történész és
címertani szakértő tagja van. Ők kettős javaslatot tettek: első
helyen a koronás, második helyen a koronátlan történelmi magyar
címert javasolták. Ezt a Parlament az alkotmánykoncepció
tárgyalásakor elfogadta, azzal, hogy az ország címeréről a
népszavazás döntsön. Ehhez azonban az szükséges, hogy a Parlament
előbb a népszavazásról szóló törvényt elfogadja. Ennek alapján lehet
majd azután az új alkotmányról szavazni.

    alc. A megyék és városok új címere

    Napjainkban azonban nemcsak az ország címere, hanem a városok és
megyék címerei is az érdeklődés előterébe kerültek. Egyre több város
és megye akar az 1970-es években felvett, a címertan szabályaiba
ütköző helyett a hagyományos, régi címeréhez visszatérni. Az
előkészítő munkákba ajánlatos szakképzett, a címertan szabályaihoz
is értő grafikusművészt bevonni. Amennyiben ilyen nincs kéznél, a
Képző-és Iparművészeti Lektorátus (Budapest, I. Uri utca 54-56.)
kijelöl megfelelő művészt. (folyt.)


1989. április 25., kedd 12:23


Vissza » Folytatásokkal »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés FKgP Győr egy oldal


MTV2 nézői telefonok:

"- 111-159 Koltay Balázs: Kifogásolja, hogy a halálbüntetés eltörlésével kapcsolatos vitában csak értelmiségieket kérdeznek és nem kiváncsiak a fizikai munkások véleményére. Szerinte az értelmiségieknél ez nem világnézeti kérdés, egyszerűen csak kényelmi (?) szempont. - 285-453 Orosz János: Nem ért egyet a jogászokkal és az ott lévő szakemberekkel, hogy teljes mértékben töröljék el a halálbüntetést. Politikai elitéltnél rendben lévő, de az életellenes bűncselekményekért igenis járjon halálbüntetés. Azonkivül azzal sem ért egyet, hogy ebben az ügyben nem tartják szükségesnek a népszavazást. - 89é-o73: Aggodalmát fejezi ki az óbudai Hajógyár eladása miatt, mert rossz tapasztalatai vannak arról, amikor a Rába úgymond bekebelezte a Vörös Csillag traktorgyárat, ami azzal is járt, hogy többszáz embert elbocsátottak. Fél, hogy most is az lenne a helyzet. Balázs Emma"
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD