|
|
 |
|
 |
Nemzeti jelvényeink megújítása
|
Budapest, 1989. április 25. kedd (MTI-Press)
Nemzeti jelvényeink időszerűségét az 1988-as Szent István év
hozta felszínre. Első, államalapító királyunkra emlékezve, számba
vettük azokat a jelképeket, amelyeket elődeink, csaknem 1000 éves
államiságunk során ránk hagytak. Szembesültünk azzal, hogy jól
sáfárkodtunk-e az örökséggel, megbecsültük-e az előttünk járó
generációk szimbólumait.
A kérdésre nemcsak a tudománynak, a címertannak, hanem a
politikának is nemmel kellett felelnie. Megállapítható, hogy
1949-ben politikai hiba volt nemzeti jelvényeink és hagyományaink
kiiktatása államéletünkből, és egy, a nemzeti hagyományainktól
idegen szimbólika bevezetése. Ezzel a nép többsége akkor sem értett
egyet, mindig várta, hogy visszakapja ősi jelképeit.
Ez vetette fel elemi erővel 1988 júliusában, hogy a nemzeti
jelvények kérdésével foglalkozzunk. Ezért a tudomány képviselői, a
címertan művelői beadvánnyal fordultak az Elnöki Tanácshoz,
javasolva régi címerünk visszaállítását.
Arra hivatkoztak, hogy koronázási jelvényeink Európa egyik
legépebben megmaradt, középkori együttese. Ez a megkülönböztetett,
szakrális tiszteletnek köszönhető, amellyel az egész nemzet
évszázadokon át a koronát és a többi jelvényt: a jogart, a palástot,
az országalmát és a kardot övezte. A koronázási jelvények a magyar
történelemben különös jelentőségre tettek szert. A közvélemény csak
akkor tekintette valóban érvényesnek a koronázást, legitimnek az
uralkodót, a hatalmi rendszert, ha a hagyományosan használt
jelvényeket állította az államiság középpontjába. Ugyanis ezeket a
jelvényeket az államalapító Szent István király örökségének
tartották és tartják.
alc. A korona, mint az állam jelképe
Nemzeti címerünkre több mint 600 éve, 1385-ben került rá a
magyar korona. Kezdetben kétségtelenül nem vált el a királytól, de a
XIII. századtól a különválás jelei már megtalálhatók. II. András
királyt pl. az egyház arra eskette meg, hogy "a királyság jogait és
koronája méltóságát sértetlenül fogja megőrizni".
A XIV. század utolsó évtizedeitől kezdve a nemzetközi
szerződésekben a korona mint az állam jelképe szerepelt: a
szerződést nem a királlyal, hanem a koronával kötötték. Az 1381. évi
turini szerződésben pl. a velencei köztársaság Dalmáciáról a király
és a korona (állam) javára mondott le. (folyt.)
1989. április 25., kedd 12:18
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP Győr egy oldal
MTV2 nézői telefonok:
"- 111-159 Koltay Balázs: Kifogásolja, hogy a halálbüntetés eltörlésével kapcsolatos vitában csak értelmiségieket kérdeznek és nem kiváncsiak a fizikai munkások véleményére. Szerinte az értelmiségieknél ez nem világnézeti kérdés, egyszerűen csak kényelmi (?) szempont.
- 285-453 Orosz János: Nem ért egyet a jogászokkal és az ott lévő szakemberekkel, hogy teljes mértékben töröljék el a halálbüntetést. Politikai elitéltnél rendben lévő, de az életellenes bűncselekményekért igenis járjon halálbüntetés. Azonkivül azzal sem ért egyet, hogy ebben az ügyben nem tartják szükségesnek a népszavazást. - 89é-o73: Aggodalmát fejezi ki az óbudai Hajógyár eladása miatt, mert rossz tapasztalatai vannak arról, amikor a Rába úgymond bekebelezte a Vörös Csillag traktorgyárat, ami azzal is járt, hogy többszáz embert elbocsátottak. Fél, hogy most is az lenne a helyzet. Balázs Emma"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|