|
|
|
|
Ülést tartott az Országgyűlés jogi bizottsága (2. rész)
|
A bizalmi szavazás során könnyűnek találtatott kormány a tervezet szerint az új Minisztertanács megválasztásáig hivatalban marad ugyan, de tevékenységére számos megkötés lép életbe. Így például nem köthet nemzetközi szerződéseket, és rendeletet is csak törvény, vagy törvényerejű rendelet felhatalmazása alapján hozhat, az illetékes parlamenti bizottság tudomásával. Egyelőre megoszlanak a vélemények arról, hogy a bizalomtól megfosztott Minisztertanács meddig maradhat a kormányrúd mellett, de a jogi bizottság álláspontja szerint a lehető legrövidebbre kell faragni ezt az ,,ex-lex,, állapotot. Az egyik variáns szerint az új Minisztertanácsot a bizalom megvonásától számított 30 napon belül kell megválasztani, s a kormány elnökének a megválasztást követő 60 napon belül kell letennie programját az Országgyűlés asztalára. A második változatnak megfelelően a Parlament 90 napon belül választja meg a Minisztertanácsot, s egyidejűleg határoz a kormányprogram elfogadásáról is. A szakemberek véleménye szerint az utóbbi megoldás már egy korszerűbb - a készülő új alkotmány szellemének megfelelő - szabályozást vetít előre. Az alkotmány-módosítással összefüggésben a testület megvitatta az Országgyűlés Ügyrendjének módosítás-tervezetét is. A Házszabályok újdonsága lesz a többi között a Parlament főtitkári - vagy ahogy sok képviselő kérte: háznagyi - tisztének bevezetése. A jogi kérdésekben járatos tisztviselő az Országgyűlés elnökének irányítása alatt szakmai segítséget nyújt a Házszabályok helyes alkalmazásához, az ülésszakok zökkenőmentes munkájához. Az Országgyűlés Hivatala néven megújul a Parlament irodája is, amelynek tevékenysége az elmúlt hónapokban a képviselők kritikájának kereszttüzébe került. A módosuló Házszabályok megfogalmazása szerint a hivatal a Parlament elnökének felügyelete mellett szakmai, szervezeti, szervezési és technikai segítséget nyújt a képviselőknek, a bizottságoknak, illetve a különféle képviselői csoportoknak. A jogi bizottság javaslatára beépítik a Házszabályokba az Országgyűlés szóvivőjének intézményét is, s megvizsgálják azt is, hogy az országgyűlési könyvtár miként támogathatná hatékonyabban a túlterheltséggel küszködő törvényhozók felkészülését. A testület tagjai megvitatták a Minisztertanács tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1973. évi III. törvény módosítását, majd a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosítását tárgyalták. A PTK módosítását áttekintve a testület szótöbbséggel állást foglalt amellett, hogy az üzleti kamat mértéke a korábbi nyolcról húsz százelékra emelkedjék. (MTI)
1989. április 11., kedd 17:19
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP Győr egy oldal
MTV2 nézői telefonok:
"- 111-159 Koltay Balázs: Kifogásolja, hogy a halálbüntetés eltörlésével kapcsolatos vitában csak értelmiségieket kérdeznek és nem kiváncsiak a fizikai munkások véleményére. Szerinte az értelmiségieknél ez nem világnézeti kérdés, egyszerűen csak kényelmi (?) szempont.
- 285-453 Orosz János: Nem ért egyet a jogászokkal és az ott lévő szakemberekkel, hogy teljes mértékben töröljék el a halálbüntetést. Politikai elitéltnél rendben lévő, de az életellenes bűncselekményekért igenis járjon halálbüntetés. Azonkivül azzal sem ért egyet, hogy ebben az ügyben nem tartják szükségesnek a népszavazást. - 89é-o73: Aggodalmát fejezi ki az óbudai Hajógyár eladása miatt, mert rossz tapasztalatai vannak arról, amikor a Rába úgymond bekebelezte a Vörös Csillag traktorgyárat, ami azzal is járt, hogy többszáz embert elbocsátottak. Fél, hogy most is az lenne a helyzet. Balázs Emma"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|