|
|
|
|
Tényleg nem kell a vendégmunkás? 1. rész
|
1989 április 24. /MTI-PRESS/ - Ha van téma, amiben igazán nagy az egyetértés a nyugatnémet polgárok körében, akkor az az országukban élő külföldiek szidalmazása. Száz megkérdezett közül 75 sokallja az idegenek arányát, s a legutóbbi tartományi választásokon éppen erre az idegegengyűlöletre építve tudtak jobboldali pártok (igy a Nyugat-Berlinben feltörő Republikánusok) voksokat szerezni.
Az érvek között az alapvető ellenszenven kivül elsősorban gazdasági megfontolások szerepelnek: a nyugatnémetek úgy érzik, bármennyire is kiegyensulyozott az ország gazdasági helyzete, nem tudják ,,eltartani,, azokat, akik a jobb anyagi boldogulás reményében telepednek le náluk. Talán az uj bevándorlók, vagy bevándorolni próbálók tekintetében igazuk van - és balsejtelmeik meghallgatásra is találnak, hiszen a mostanában életbeléptetett vizumkorlátozások igazi célja a letelepedési kérelmek megelőzése, a menekültáradat visszaszorítása. Kérdés azonban, mi a helyzet azokkal a főként török és jugoszláv vendégmunkással, akik vagy 15 évvel ezelőtt a nyugatnémet hatóságok ötletéből érkeztek. Ma 1,6 millióra tehető a számuk, és a bennszülött polgárok éppen azt nehezményezik, hogy miért foglalkoztat a nyugatnémet gazdaság ilyen nagyszámu idegent, amikor a hazai munkanélküliek száma 2 millió körül mozog. Csakhogy a két ,,sereg,, nem csereszabatos: a nyugatnémetek, akik nem találnak maguknak állást, aligha végeznék el azt a munkát, amit a törökök, jugoszlávok, olaszok, görögök olcsón és szivesen megcsinálnak. Az építőipar feltheteően összeomlana, ha a legszélsőségesebb idegengyülölők óhaja szerint egyszerűen csak kiutasítanák az országból az összes külföldi munkavállalót: százezer vendégmunkást foglalkoztat ez az iparág. És az utánpótlás sem látszik, hiszen az idén is 20 ezer tanonc-hely maradt betöltetlen. Ebben az ágazatban kényszerűségből fognak a jövőben az ipari tanulók felvételekor is jobban támaszkodni a külföldiekre. Éppenséggel van választé: az első generációs vendégmunkások gyermekei pontosan a lakosság ellenszenve miatt nem tudnak igazán beilleszkedni, mégha az NSZK-ban is születtek. Ők elkülönülten nevelkednek, nem lesz belőlük ,,német,,. Belőlük kerülhet majd ki a vendégmunkások következő nemzedéke - kétségkivül sok előnnyel az apákhoz képest, hiszen ők legalább már megfelelő oktatásban részesülnek. És persze nem kell csak ,,alacsonyabbrendű,, munkákra gondolni Ott van a számtalan olasz és görög kisvendéglő, ha ezek megszünnének, ehetnék a németek unalmas és fantáziátlan kosztjukat - mondják sokan az idegenek védelmében. (folyt)
1989. április 24., hétfő 13:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Merók (?) Antal vagyok, Magyarországról, Békéscsabáról. Április 15-én mi már telefonáltunk önöknek a 21-02-748-as telefonszámon, akkor felvette egy kollégá¬juk, mert munka ügyben kértünk volna információkat. Ez a munkatársuk azt ígérte, hogy a nemzetközi összekötőnél utánanéz a dolognak, hogy esetleg milyen módon tudnának bennünket foglalkoztatni kint, az NSZK-ban, vagy pedig annak a módnak is utánanézett volna, hogy egy újsághirdetést hogyan tudnánk feladni az NSZK-ban, mi lenne ennek a hivatalos formája, módja, hogy két magyar vendégmunkás munkáltatót keres Nyugat-Németországban, minimum ötéves időtartamra. Szombaton felhívtuk Önöket, hogy ezirányban visszakérdezzünk, mert megállapodtunk ebben az időpontban, hogy akkor Önök tudnak bennünket informálni, de ez a munkatársuk nem volt benn, és ezért nem sikerült utánajárni. Kaptunk egy telefonszámot, a 3055-öst, ezt ma hívtuk fel, de sajnos, ott nem tud senki sem magyarul, így sikertelen volt a próbálkozásunk. Az lenne a javaslatom, hogy szerdán, a megadott időpontban, tehát 4 és 6 óra között, de mi 4 órakor felhívjuk önöket a 21-02-746-os telefonszámon és ismételten megpróbálunk információkat szerezni. Segítségüket előre is köszönjük, viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|