|
|
|
|
Gúzsba kötve 2.
|
- Ha elismerhető a mezőgazdaság teljesítménye, akkor a szövetkezetek létét sem tagadhatjuk, hiszen az agrártermelésnek több mint nyolcvan százalékát adják. Egyetért Ön ezzel? - Az 1948-as szövetkezeti szervezést a történelmi tények alapján elitélem, az akkori módszereket semmi nem menti. De tény az is, hogy a földreform utáni túlzott birtokelaprózottságból a szövetkezés volt az egyedüli kiút. Mindenek ellenére hangsúlyozom, hogy a Magyar Néppárt a szövetkezést az agrárfejlődés egyik fő feltételének tartja. Ám mi az alulról kezdeményezett, az önkéntes, a résztvevők szándéka és a körülmények szerint formálódó, változatos, önálló szövetkezeti mozgalom hívei vagyunk. - Tehát a szövetkezés jó gondolatnak, de hazai gyakorlata ellentmondásosnak bizonyult. Mi volt a gátja a mezőgazdaság és a szövetkezeti mozgalom fejlődésének? - Egész felépítményi rendszerünk a Rákosi-korszakban alakult ki, s máig megőrizte alapvető vonásait: centralizál, túlméretezett, pazarló. A költségvetés, amely a valóságtól elrugaszkodott pénzügyi koncepciókat kiszolgálja, mértéktelen elvonással gúzsba köti az egész gazdaságot, így a mezőgazdaságot is. Ezt nevezhetjük korszerű padlássöprésnek. A fejlődés másik akadálya a mezőgazdaság kiszolgáltatottsága. A mezőgazdaságban felhasznált ipari termékek gyártása és forgalmazása monopolhelyzetben van, ugyancsak ilyen helyzetet élvez a felvásárlás, a feldolgozás és a kereskedelem is. Véleményem szerint pontosan fordított gyakorlatra volna szükség, a mezőgazdasági termelőüzemeknek kellene integrálniuk a feldolgozást és az értékesítést. - Kifejtette véleményét a termelés gátjairól, másfelől a szövetkezeti létet is elismeri. A Magyar Néppárt szerint hogyan fejlődhet a magyar mezőgazdaság? - Pártunk agrárpolitikai koncepciója szerint a jelenlegi szervezeti és anyagi feltételekből kell kiindulni, ezek ismeretében rájuk is támaszkodva, fokozatosan lehet előrehaladni. Minél hamarabb el kell érni, hogy a szövetkezetek valódi tulajdonosai a tagok legyenek, így a vagyon, a jövedelemelosztás, a belső szervezettség kérdésében, vagyis minden saját ügyben a tagság döntsön. (folyt.)
1989. április 24., hétfő 15:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Merók (?) Antal vagyok, Magyarországról, Békéscsabáról. Április 15-én mi már telefonáltunk önöknek a 21-02-748-as telefonszámon, akkor felvette egy kollégá¬juk, mert munka ügyben kértünk volna információkat. Ez a munkatársuk azt ígérte, hogy a nemzetközi összekötőnél utánanéz a dolognak, hogy esetleg milyen módon tudnának bennünket foglalkoztatni kint, az NSZK-ban, vagy pedig annak a módnak is utánanézett volna, hogy egy újsághirdetést hogyan tudnánk feladni az NSZK-ban, mi lenne ennek a hivatalos formája, módja, hogy két magyar vendégmunkás munkáltatót keres Nyugat-Németországban, minimum ötéves időtartamra. Szombaton felhívtuk Önöket, hogy ezirányban visszakérdezzünk, mert megállapodtunk ebben az időpontban, hogy akkor Önök tudnak bennünket informálni, de ez a munkatársuk nem volt benn, és ezért nem sikerült utánajárni. Kaptunk egy telefonszámot, a 3055-öst, ezt ma hívtuk fel, de sajnos, ott nem tud senki sem magyarul, így sikertelen volt a próbálkozásunk. Az lenne a javaslatom, hogy szerdán, a megadott időpontban, tehát 4 és 6 óra között, de mi 4 órakor felhívjuk önöket a 21-02-746-os telefonszámon és ismételten megpróbálunk információkat szerezni. Segítségüket előre is köszönjük, viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|