|
|
|
|
felcím: KISZ helyett DEMISZ főcím: Tartozik, követel
|
A KISZ XII. kongresszusa végén a tudósító rádöbben: az eseménynél nem alkalmazható a szokásos jelentésformula. Nem csak a kongresszus fejeződött be, hanem maga a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség , a KISZ léte is. Élt 32 évet, történelmi mércével mérve keveset, mondhatnánk, ha nem éppen a história tanítana bennünket arra, hogy olykor néhány nap is mélyebb nyomokat hagy maga után, mint a pótcselekvéssel telített esztendők sora. Csupán a statisztika szempontjából fontos, hogy 813 küldött határozott a korszakos váltás felől. A valóságban ez volt az a kongresszus, amely az ország túlnyomó többségét érintette. Kit úgy, hogy elszámolt a múltjával, minthogy a mozgalom valamilyen módon kapcsolódott ifjúságához, programot adott és célt jelölt meg. Kit úgy, hogy a jelennel számolt le, mert fia, vagy lánya révén tapasztalta, hogy a szervezet is inflálódott, hogy a kimondott szavak és a gondolatok között egyre kevesebb a kapcsolat. Az okok ismertek anélkül is, hogy visszautalnánk az első titkár beszámolójának könyörtelenül őszinte részleteire. A leltárt, végül is, nemcsak hivatalosan lehet elkészíteni, hanem kínálkozik mindazok számára a megélt valósággal való összevetés, akik még emlékeznek rá, hogy a KISZ nemcsak felvonulásokat, hanem ifjúsági lakótelepeket is szervezett. A mostanában emlegetett "visszarendeződés" akkor jelentkezett először, amikor annak a szervezetnek a vezetői hajlandók voltak elfogadni "a leosztott lapot" - hogy az egyik fiatalt idézzük - és nem sorsokat, embereket képviseltek, hanem mozgalmár érdekeket. Ennek a korszaknak vége, a beszámoló is azt a következtetést tartalmazza, hogy az ifjúsági szövetségnek szakítania kell mind a monopolhelyzettel, mind az MSZMP-hez fűződő alárendeltségi viszonnyal. A pártnak azonban szüksége van az ifjúságra - mint ahogy Grósz Károly is hangsúlyozta felszólalásában. Hozzátette azonban, hogy az ifjúságnak is szüksége van a pártra. Pontosabban olyan pártra, amely nem csupán a potenciális szavazókat látja a fiatal nemzedékben, minthogy ez - s ezt is ki kell mondani a többpártrendszer szerveződésekor - voksokat is jelenthet, de mindenképpen jelenti elkövetkező évtizedünk útválasztását. (folyt.)
1989. április 24., hétfő 15:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Merók (?) Antal vagyok, Magyarországról, Békéscsabáról. Április 15-én mi már telefonáltunk önöknek a 21-02-748-as telefonszámon, akkor felvette egy kollégá¬juk, mert munka ügyben kértünk volna információkat. Ez a munkatársuk azt ígérte, hogy a nemzetközi összekötőnél utánanéz a dolognak, hogy esetleg milyen módon tudnának bennünket foglalkoztatni kint, az NSZK-ban, vagy pedig annak a módnak is utánanézett volna, hogy egy újsághirdetést hogyan tudnánk feladni az NSZK-ban, mi lenne ennek a hivatalos formája, módja, hogy két magyar vendégmunkás munkáltatót keres Nyugat-Németországban, minimum ötéves időtartamra. Szombaton felhívtuk Önöket, hogy ezirányban visszakérdezzünk, mert megállapodtunk ebben az időpontban, hogy akkor Önök tudnak bennünket informálni, de ez a munkatársuk nem volt benn, és ezért nem sikerült utánajárni. Kaptunk egy telefonszámot, a 3055-öst, ezt ma hívtuk fel, de sajnos, ott nem tud senki sem magyarul, így sikertelen volt a próbálkozásunk. Az lenne a javaslatom, hogy szerdán, a megadott időpontban, tehát 4 és 6 óra között, de mi 4 órakor felhívjuk önöket a 21-02-746-os telefonszámon és ismételten megpróbálunk információkat szerezni. Segítségüket előre is köszönjük, viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|