Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › április 21.
1989  1990
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Hírek:

Sugár András nyilatkozata

"Sugár András hangsúlyozza, hogy egy ma nyugdíjas csehszlovák magánszeméllyel folytatott interjút. Majd felteszi a kérdést, miért nevezik ezt beavatkozásnak, amikor a csehszlovák kormány a Varsói Szerződés tagországai haderejének 1968-as bevonulását nem hajlandó ugyanezzel a kifejezéssel megjelölni."

Román témák

München, 1989. április 21. (SZER, Kelet-európai szemle) - A román
rezsim nagy gazdasági sikernek könyveli el a tényt, amelyet
Ceausescu pártfőtitkár, államelnök az elmúlt napokban legalább
kétszer honfitársai és a nagyvilág tudomására hozott. Tudniillik,
hogy Románia minden külföldi adósságát visszafizette. A kondukátor
- ahogyan tisztelői Ceausescut nevezik - a központi bizottság előtt
elmondott beszédében kijelentette, hogy mintegy 21 milliárd dollár
adósságot fizettek a románok vissza hitelezőiknek. 1981-ben még 10
és fél milliárd dollár volt a román tartozás, de azóta azt is
törlesztették.
    
    Nem Ceausescu, akinek az életmódját nem befolyásolta túlságosan a
tartozások visszafizetése, hanem romániai lakosok milliói, akiknek
életszínvonala évek óta a legalacsonyabb egész Európában - talán
Albánia kivételével.
    
    Egyes értesülések szerint a valóságban Románia még másfél milliárd
dollárral tartozik a Nyugatnak. Ennek ellenére igen komoly
teljesítményről van szó. Úgy látszik Románia az egyetlen kommunista
ország, amely nagy kínnal-keservesen, de megszabadult a
tartozástól.
    
    A Nagy Nemzetgyűlés - így hívják a bukaresti kommunista parlamentet
- törvénnyel tiltotta meg, hogy a jövőben a kormány külföldi
kölcsönt vegyen fel.
    
    Az államfő, pártfőtitkár derűlátóan ítéli meg országa gazdasági
helyzetét, és Bukarestben amerikai üzletemberek előtt azt mondotta:
már csak egyetlen kérdés vár ezen a téren megoldásra, az, hogy az
amerikaiak biztosítsák országa számára azt a bizonyos, legnagyobb
gazdasági kedvezményt.
    
    Megfigyelők emlékeztetnek arra, milyen viszonyok vannak Romániában
emberi jogi és gazdasági vonatkozásban egyaránt. Amerikai
törvényhozók körében is rámutattak arra, milyen óriási áldozatok
hozatalára kényszerítette Ceausescu a román népet a tartozások
visszafizetése érdekében. Két arizoniai szenátor például a romániai
emberi jogok megsértésével foglalkozó jelentésükben nemrég
megírták: az áramot és az üzemanyagot évek óta adagolják, az
alapvető élelmiszerekből - például kenyérből, lisztből, tejből -
szinte állandó hiány van, a hús ritkaság számba megy.
    
    Évtizedeken át teljesen elhibázott volt a román pénzügyi politika,
az iparfejlesztés, amelynek következményeként Románia a
legszegényebb ország egész Európában, csupán Albánia szegényebb.
    
    Más szóval a román népnek szörnyű árat kellett fizetnie nem csupán
a külföldi tartozásokkal kapcsolatban, hanem főként azért, mert a
kondukátor és családja irányítja az országot. Ceausescu a jugoszláv
Tanjug Iroda jelentése szerint a központi bizottság ülésén
megerősítette, hogy folytatni kívánja a területrendezési terv
végrehajtását, amelynek több ezer helység esik majd áldozatul,
elsősorban Erdély magyarlakta vidékein.
    
    Visszatetszést és megdöbbenést vált ki Ceausescu politikája angol
hivatalos helyen is. Howe brit külügyminiszter pár napja a londoni
parlamenti vitában kijelentette: az angol kormány mindent megtesz,
hogy elítéltesse a világgal azt a - mint mondotta - tűrhetetlen
magatartást, amelyet a román kormány tanúsít. Howe szerint Bukarest
emberi jogi ügyekben tanúsított viselkedése felháborító.
    
    Egy munkáspárti képviselő a parlamenti vita során azt mondta:
Ceausescu olyan primitív kegyetlenséggel és gőggel nyomja el
országa népét, ahogyan a középkori kényurak szokták. Az angolokat
különösen felháborította az, hogy mikor pár nappal ezelőtt az angol
nagykövet személyesen akarta felkeresni Dolina Cornea ellenzéki
történészt kolozsvári lakásán, az állambiztonság emberei ezt
tetlegesség alkalmazásával akadályozták meg.
    
    A nyugatnémet-román viszonynak bizonyára szintén nem használt az,
hogy Bonn bukaresti nagykövetének sem tették lehetővé, hogy átadja
Genscher külügyminiszter levelét Manescu volt külügyminiszter
számára, aki öt társával együtt nem rég levélben lépett fel
Ceausescu politikája ellen. A nyugatnémet nagykövetet tiltakozásul
hazarendelték.
    
    Az amerikai külügyminisztérium évente részletes jelentést tesz
közzé az emberi jogok biztosításáról, illetve megsértéséről a világ
országaiban. A mostani jelentés kemény bírálattal illette a jól
ismert romániai gyakorlatot, hangsúlyozva a legkirívóbb
fogyatékosságokat - például a szólásszabadság teljes hiányát, a
költözködési szigorításokat, és egyebek között azt, hogy Romániában
nyilvántartják még az író- és sokszorosítógépeket is.
    
    Persze a nemzetközi tiltakozás, diplomáciai nemtetszés nyilvánítás
jelentőségét hiba lenne túlértékelni. Ceausescu a tiltakozások
ellenére sem változtat politikáján, és láthatóan az sem
nyugtalanítja, ami a jóérzésű románokat aggasztja, tudniillik, hogy
Románia egyre inkább elszigetelődik nemzetközileg Ceausescu
esztelen és embertelen politikája következményeként.
    
    A nyugat-európai országok legújabb és Bukarest szempontjából szinte
negatív reakciója a spanyolországi Granadában rendezett nem
hivatalos tanácskozás, amelyen az Európai Közösség
külügyminiszterei vitatták a kelet-európai és a szovjetunióbeli
fejleményeket.
    
    A megbeszélések előterében az a kérdés állt: hogyan lehetne
gazdasági és egyéb támogatással elősegíteni a kontinens keleti
felének demokratizálódását?
    
    A tárgyalásokon Románia is szóba került. Egyetértés mutatkozott
abban, hogy a nyugat-európaiak addig nem ülnek le tárgyalni a román
kormánnyal új kereskedelmi, gazdasági együttműködési szerződésről,
amíg nem mutatkozik lényeges javulás az emberi jogok biztosítása
terén.
    
    A miniszterek kifejezték megdöbbenésüket és méltatlankodásukat a
romániai emberi jogi viszonyokkal kapcsolatban. Csak azért nem
szánták el magukat Románia elleni - feltehetően - gazdasági
intézkedések foganatosítására, mert - mint Howe angol
külügyminiszter mondta - a romániai lakosság máris éppen eleget
szenved.
    
    A jelek szerint hiába próbálkozik, a román rezsim az amerikai
magatartás sem igen változik belátható időn belül, tudniillik
amennyiben Bukarest politikája sem módosul, amire nem számítanak.
    
    Április végén alapos politikai elemzés kerül Bush elnök elé,
amelyben a kelet-európai fejlődést analizálják és különféle
javaslatokat tesznek az Egyesült Államok által követendő Kelet-
Európa politikára vonatkozóan.
    
    Egy washingtoni hivatalos személy - aki a téma természete miatt nem
nevezte meg magát rádiónk tudósítójának - április 17-én azt
mondotta: nem várható változás Washington Romániával szembeni
politikájában. Ez a gyakorlatban alighanem azt jelenti, hogy hiába
próbál tapogatózni a Ceausescu-rezsim Washingtonban korszerű
technológiai licencekért, ugyancsak hiába szeretnék Bukarestben
azt, hogy Washington magasabb szintű román hivatalos látogatót
fogadjon, ezeknek a próbálkozásoknak nem lesz eredményük.
    
    A bukaresti külügyminisztérium már több mint egy éve szeretné, ha
az egyik román miniszterelnök-helyettes Washingtonba utazhatna
hivatalos látogatásra. Az ezt célzó előkészítő tárgyalásokat az
amerikaiak a múlt hónapban lemondták. Az amerikaiak semmilyen
bilaterális érintkezésre nem hajlandók, amíg a jelenlegi romániai
belpolitikai viszonyok nem változnak.
    
    A legnagyobb gazdasági kedvezmény elvének Romániára való
kiterjesztésével kapcsolatban az említett amerikai hivatalos
személy emlékeztetett: ezt a korábban már élvezett kedvezményt
Ceausescu tavaly egyoldalúan felmondta attól tartva, hogy a
washingtoni törvényhozás az vámkedvezményeket úgy sem szavazná meg
Bukarest számára a kriminális romániai emberi jogi helyzet miatt.
    
    Mint ismeretes a románok számára évente kellett a kedvezményeket
megszavazni. A legnagyobb gazdasági kedvezmények megadása azonban
ahhoz a feltételhez van kötve, hogy az érintett országban
biztosítják például a szabad kivándorlás jogát.
    
    Ceausescu úgy szeretné visszakapni az amerikaiaktól a
vámkedvezményeket, hogy a feltételek között emberi jogi kikötések
ne szerepeljenek. Hogy ehhez mit szólnak Washingtonban, azt majd
meglátjuk. +++
    
    


1989. április 21., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"Jó napot kívánok! Pelyhe László vagyok. A Magyar Demokrata Fórum XIII. kerületi szervezetének a tagja, egyben a Magyar Televízió Magyar Demokrata Fórum budapesti csoportjának is a tagja. Az ügy, ami miatt telefonálok, a következő: Megalakult a XIII. kerületi független kerekasztal. Ennek rész vevőinek első dolga volt szolidaritásáról és teljes támogatásáról biztosítani a Magyar Demokrata Fórum XIII. kerületi-csoportja szervezete által megfogalmazott, a múlt heti Magyar Nemzetben megjelent állásfoglalást, miszerint a rendőrség durva magatartását kritizáltuk. Ezt szerettük volna Kasza Lászlónak elmondani, hogy a XIII. kerületben, a nagy munkásosztály mítosszal rendelkező Angyalföldön, megalakult a független kerekasztal. Fontosnak tartottuk volna, ezért kerestem őt a szállóban, de már elutazott."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

1989. április 21. Ezen a napon ülést tartott a párt operatív bizottsága, amelynek során előterjesztésem alapján megvitattuk az alkotmány koncepciót és a politikai pártokról szóló törvényjavaslatot. Ezzel kapcsolatban kiadott közleményt a Magyar Nemzet 1989. április 24-én teljes terjedelmében közölte
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD