|
|
 |
|
 |
Ülést tartott a Magyarok Világszövetségének elnöksége (5. rész)
|
Az egyházak képviseletében Bánk József érsek és Tóth Károly
püspök is több javaslattal segitette a tanácskozás munkáját. Bánk
József többek között a Szent László Társulat felélesztésének, a
zarándoklás feltételei garantálásának szükségességét hangsulyozta.
Utalt a vallás anyanyelv-őrző szerepének fontosságára is. Tóth
Károly megerősitette, hogy az egyházak tevékenysége jelentősen
hozzájárul a szomszédos országok magyar kisebbségeivel való
kapcsolattartáshoz. Kátpátaljai tapasztalatait megemlitve méltatta
azt az óriási változást, amely az egyházak és a nemzetiségi
kisebbségek vonatkozásába n a Szovjetunióban érzékelhető. Ugy itélte
meg, hogy e munkában is jobb koordinációra van szükség. Felhivta a
figyelmet a területi követelésekkel is párosuló, illuzó kergetésre,
amelynek kisérőjeként megjelenik a többségi nemzet lappangó vagy
nyilt gyanuja, s ez akadályozza a jó légkör kibontakozását.
Rámutatott: a bécsi utótalálkozón elfogadott hivatalos dokumentum
tartalmának konkretizálása kivánatos a nemzeti kisebbségek és a
vallásszabadság kérdésében. Csak Kelet-Euurópa demokratizálódásával
oldódik meg a kisebbségek helyzete - szögezte le Tóth Károly,
javasolva, hogy a világszövetség forduljon az ENSZ-hez egy
kisebbségi emberi jogi charta kialakitása érdekében.
Pozsgay Imre az elhangzott gondolatokra reagálva kijelentette:
valóban problémát jelent a reformfolyamat üteme, de meg kell értetni
a világgal - s ebben az MVSZ is jelentős segitséget adhat -, hogy
Magyarországon, Kelet-Európában a monolitikus, monopolisztikus
hatalomgyakorlásból egy jogállami formák között müködő, alkotmányos
gyakorlatba való átmenet igen nagy politikai program, s csak ennek
függvényében oldhatók meg a gazdasági kérdések. Szólt arról:
Trianonnnal kapcsolatban a kormányzatnak is van adóssága. Véleménye
szerint nem kell szeretni azt, ami 1918-ban, meg 1947-ben történt,
de a népnek tudnia kell, hogy veszteség és vereség érte a 2O.
században, s ez hozzátartozik a nemzettudathoz. Végül kifejezte azt
a meggyőződését, hogy Erdély, 1956, és június 16. olyan pontok a
világban élő magyarsággal való közlekedésben, amelyhez kapcsolódhat
az általa bevezetőben felvázolt program és szemléletmód. (MTI)
1989. április 21., péntek 18:19
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Pelyhe László vagyok. A Magyar Demokrata Fórum XIII. kerületi szervezetének a tagja, egyben a Magyar Televízió Magyar Demokrata Fórum budapesti csoportjának is a tagja. Az ügy, ami miatt telefonálok, a következő: Megalakult a XIII. kerületi független kerekasztal. Ennek rész vevőinek első dolga volt szolidaritásáról és teljes támogatásáról biztosítani a Magyar Demokrata Fórum XIII. kerületi-csoportja szervezete által megfogalmazott, a múlt heti Magyar Nemzetben megjelent állásfoglalást, miszerint a rendőrség durva magatartását kritizáltuk. Ezt szerettük volna Kasza Lászlónak elmondani, hogy a XIII. kerületben, a nagy munkásosztály mítosszal rendelkező Angyalföldön, megalakult a független kerekasztal. Fontosnak tartottuk volna, ezért kerestem őt a szállóban, de már elutazott."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 21. Ezen a napon ülést tartott a párt operatív bizottsága, amelynek során előterjesztésem alapján megvitattuk az alkotmány koncepciót és a politikai pártokról szóló törvényjavaslatot. Ezzel kapcsolatban kiadott közleményt a Magyar Nemzet 1989. április 24-én teljes terjedelmében közölte
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|