|
|
|
|
Váncsa Jenő lemondásáról, és annak okairól (3. rész)
|
Ahhoz, hogy még tovább léphessünk, nem a manapság divatos egymásra mutogatásra van szükség, hanem arra, hogy a társadalmi kritika, a társadalmi nyomás valóságos rangot élvezzen. Az igazi kritikai szellem alapjának és bázisának a színhelye újra a falu kell, hogy legyen. Ha az alulról való építkezést meg tudjuk valósítani, akkor rengeteg olyan sallangot tudunk lerázni magunkról, amely ma mérhetetlenül sokba kerül. Olcsóbbá és racionálisabbá kell tennünk egész gazdaságunkat. A központosított sztálini gazdasági modell szétesőben van, az ellene föllépő kritikai nyomás hasznos, de sok manapság az álreformer. Nem egy olyannal találkozunk, aki az agrárpolitika árnyékában 4 évétizedet kényelmesen végigvárt, s most, 180 fokos fordulatot csinálva, azt gondolja: elemi erővel elszakadhat mindattól, ami eddig történt. Holott ő is része volt ezeknek a folyamatoknak, nem is egyszer ,,vastagon,,. Magam azt mondom: a felelősség gyakran - közös. A kritizálók egy része úgy véli, hogy a mezőgazdasági kormányzat sok hibát követett el. Bizonyára így is van. Szeretném viszont arról is biztosítani őket, és még másokat is, hogy az egyetem után nem a tervhivatalban kezdtem el a gazdálkodást tanulni, és nem ott terveztem a paraszt-padlások lesöprését. Az első perctől kezdve a mezőn dolgoztam, s megpróbáltam azokkal együtt megteremteni az új gazdasági rendet, akik a nagyüzemi gazdálkodást kialakították az országban. Szenvedő alanya voltam mindannak, amit akkor csináltak sokan, s akik közül nem kevesen most a reform élére kivánkoznak. Nem a 65-70 évesek fogják az új agrárpolitikát megvalósítani, hanem azok, akik úgy, mint mi, annak idején 30 évesen, lelkesedve az agrártézisekért, fiatalon és új korosztályként tevékenykedhetnek. Hogyan tovább? - Azért vagyok optimista, mert a magyar mezőgazdaság tljesítményére jobban lehet építeni, mint más ágazatokéra. Születőben van az új agrárpolitika, amely az új törvények jogerőre emelkedésée után újabb mozgásterert kap. Mindehhez azonban még egy dolog kell: ma a tömegkommunikációban, a közvéleményben és a politikai életben is gyakran az elosztásért folyik a harc. Egy azonban biztos: ha nem fordulunk valóban az új értékek előállítása felé, ha nem teremtünk új helyzetet a termelésben és nem lesz fegyelem, akkor nem lesz mit elosztani, s még annyi sem jut mint eddig. - Egyéni dinamizmusával, amiről Ön jól ismert, hogyan ,,bánik,, a jövőben?
1989. április 21., péntek 15:08
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Pelyhe László vagyok. A Magyar Demokrata Fórum XIII. kerületi szervezetének a tagja, egyben a Magyar Televízió Magyar Demokrata Fórum budapesti csoportjának is a tagja. Az ügy, ami miatt telefonálok, a következő: Megalakult a XIII. kerületi független kerekasztal. Ennek rész vevőinek első dolga volt szolidaritásáról és teljes támogatásáról biztosítani a Magyar Demokrata Fórum XIII. kerületi-csoportja szervezete által megfogalmazott, a múlt heti Magyar Nemzetben megjelent állásfoglalást, miszerint a rendőrség durva magatartását kritizáltuk. Ezt szerettük volna Kasza Lászlónak elmondani, hogy a XIII. kerületben, a nagy munkásosztály mítosszal rendelkező Angyalföldön, megalakult a független kerekasztal. Fontosnak tartottuk volna, ezért kerestem őt a szállóban, de már elutazott."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 21. Ezen a napon ülést tartott a párt operatív bizottsága, amelynek során előterjesztésem alapján megvitattuk az alkotmány koncepciót és a politikai pártokról szóló törvényjavaslatot. Ezzel kapcsolatban kiadott közleményt a Magyar Nemzet 1989. április 24-én teljes terjedelmében közölte
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|