Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › április 21.
1989  1990
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Hírek:

Sugár András nyilatkozata

"Sugár András hangsúlyozza, hogy egy ma nyugdíjas csehszlovák magánszeméllyel folytatott interjút. Majd felteszi a kérdést, miért nevezik ezt beavatkozásnak, amikor a csehszlovák kormány a Varsói Szerződés tagországai haderejének 1968-as bevonulását nem hajlandó ugyanezzel a kifejezéssel megjelölni."

Szeminárium a csernobili baleset hazai következményeiről - Sztanyik B. László nyilatkozata (1. rész)

1989. április 21., péntek - A csernobili atomerőművi baleset hazai következményeinek sugáregészségügyi értékelésére kétnapos szemináriumot tartott az Országos Frédéric Joliot Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutatóintézet a Tolna megyei Tengelicen. A tanácskozáson az intézet munkatársain kívül részt vettek a KÖJÁL-hálózat sugáregészségügyi osztályainak szakemberei is, így a három évvel ezelőtt történt katasztrófával kapcsolatos mindenfajta hazai mérés és vizsgálat eredményeit összehasonlíthatták, s napjainkra és a jövőre egyaránt érvényes következtetéseket tudtak levonni a lakosság számára.

A szeminárium zárónapján, pénteken tájékoztatást adott az MTI
munkatársának Sztanyik B. László, az Országos Frédéric Joliot Curie
Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutatóintézet főigazgató
főorvosa a tanácskozás eredményéről, illetve az elmúlt három év
legfontosabb tapasztalatairól. Elmondta, közvetlenül a csernobili
baleset utáni időszakban a magyar lakosság sugárterhelése országos
átlagban kisebb volt, mint amit akkor hivatalosan közöltek. Sztanyik
B. László véleménye szerint ez több okkal is magyarázható. A
méréseknél a leginkább sugárszennyezett területekre fordították a
figyelmet, így az egész országra vonatkozó számítás szerencsére
túlzottnak bizonyult utólag. A másik ok, hogy az emberek jelentős
része betartotta a táplálkozással kapcsolatos intelmeket, sőt még
óvatosabb is volt, vagyis megmosva sem fogyasztottak annyi salátát
és egyéb zöldségfélét, mint máskor, és a nagyüzemi feldolgozású
tejből is jóval kisebb volt a vásárlás. Ezzel szemben a
sugárterhelést úgy számolták, mintha a lakosság mindent
elfogyasztott volna, amivel bejuthat az emberi szervezetbe a sugárzó
anyag. (folyt. köv.)


1989. április 21., péntek 14:22


Vissza »


Szeminárium a csernobili baleset hazai következményeiről - Sztanyik B. László nyilatkozata (2. rész)

A főigazgató elmondta: Magyarországon mostanra az egyébként sem
veszélyes mértékű sugárszennyezettség teljesen megszűnt a levegőben,
a vízben és a föld felszíne fölött. A talajban még ki lehet mutatni
egyes területeken rádióaktiv céziumot, de az kevéssé veszélyes, mert
mintegy 98 százaléka szilárdan kötődik a talajhoz, csak két
százalékát veszik fel vízzel oldódva a növények. Mindenesetre tovább
vizsgálják a szakemberek a termőtalaj rádióaktiv szennyeződésének
alakulását. A búzában és más élelmiszerekben ma már olyan kevés a
sugárszennyeződés következményeként kimutatható káros anyag, hogy
nagy precizitást igénylő mérésekkel is alig lehet észlelni.

    A mai számítások szerint 1986 májusától 1987 április végéig,
vagyis csernobil után egy esztendő alatt a természetes
háttérsugárzásnál mintegy 10 százalékkal nagyobb sugárterhelés érte
átlagosan Magyaroroszág lakosságát, tehát az egészségre való káros
hatásról szó sincs. (MTI)


1989. április 21., péntek 14:26


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"Jó napot kívánok! Pelyhe László vagyok. A Magyar Demokrata Fórum XIII. kerületi szervezetének a tagja, egyben a Magyar Televízió Magyar Demokrata Fórum budapesti csoportjának is a tagja. Az ügy, ami miatt telefonálok, a következő: Megalakult a XIII. kerületi független kerekasztal. Ennek rész vevőinek első dolga volt szolidaritásáról és teljes támogatásáról biztosítani a Magyar Demokrata Fórum XIII. kerületi-csoportja szervezete által megfogalmazott, a múlt heti Magyar Nemzetben megjelent állásfoglalást, miszerint a rendőrség durva magatartását kritizáltuk. Ezt szerettük volna Kasza Lászlónak elmondani, hogy a XIII. kerületben, a nagy munkásosztály mítosszal rendelkező Angyalföldön, megalakult a független kerekasztal. Fontosnak tartottuk volna, ezért kerestem őt a szállóban, de már elutazott."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

1989. április 21. Ezen a napon ülést tartott a párt operatív bizottsága, amelynek során előterjesztésem alapján megvitattuk az alkotmány koncepciót és a politikai pártokról szóló törvényjavaslatot. Ezzel kapcsolatban kiadott közleményt a Magyar Nemzet 1989. április 24-én teljes terjedelmében közölte
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD