|
|
|
|
Romániai helyzet - Volksstimme (2.rész)
|
Az osztrák kommunista lap cikksorozatának második része a román vezetés ,,területrendezési,, programját tárgyalja. A cikk szerint a nyugati sajtó - amely a román ,,függetlenségi,, törekvésekkel kapcsolatos korábbi egyoldalú hozsannázás után most szinte kizárólag bírálatokat közöl Romániáról - a tényeket bizonyos mértékig elferdíti, amikor hétezer, főként magyar és német nemzetiség lakta falu lerombolásának tervéről és arról ír, hogy ennek megvalósítása már megkezdődött, illetve küszöbön áll. Valóban van olyan elgondolás, hogy 543 városias jellegű, 7500 jelenlegi falut is magában foglaló agráripari központot hoznak létre, de e programot eredetileg is csak az ezredfordulóig akarták végrehajtani, a legújabb román nyilatkozatok szerint pedig már 20-25 éves időtartamról beszélnek. Igaz viszont, hogy az összesen 13 ezer község közül 5500-ban megszüntetnek és megakadályoznak minden fejlesztést, s ezzel gyakorlatilag, hosszabb távra ezeket a falvakat halálra ítélik. A Volksstimme hozzáfűzi: bár a román illetékesek hangoztatják, hogy az elhalásra ítélt falvak többségének román lakossága van, a program mindenképpen a nemzeti kisebbségeknek a román lakossággal való erősebb összevegyítését jelenti, s ezzel fokozhatja a rájuk nehezedő beolvasztási nyomást. Olyan szubjektivista jellegű központi beavatkozásról van szó, amely meg akarja változtatni a történelmileg kialakult településszerkezetet, és sokmillió ember életét érinti, egy részüket súlyos hátrányokkal sújtva. A romániai nemzetiségek általános helyzetével foglalkozva a lap felsorolja a magyar kisebbség elleni jogsértésekre vonatkozóan a magyar vezetés részéről hangoztatott főbb bírálatokat, rámutatva, hogy magyar felfogás szerint ezek a problémák nem tekinthetők Románia belügyének. Megemlíti: a tavalyi Grósz-Ceausescu találkozó után a magyar fél, amely kezdetben ezt a találkozót eredményesnek ítélte, már néhány hónap múlva kénytelen volt szóvá tenni, hogy a nemzetiségek jogainak alapvető kérdéseiben a román álláspont mit sem változott. A romániai magyarok helyzetének romlása miatt közülük már több mint tizenötezren települtek át - legálisan vagy illegálisan - Magyarországra. (folyt.köv.)
1989. április 9., vasárnap 16:56
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Pelyhe László vagyok. A Magyar Demokrata Fórum XIII. kerületi szervezetének a tagja, egyben a Magyar Televízió Magyar Demokrata Fórum budapesti csoportjának is a tagja. Az ügy, ami miatt telefonálok, a következő: Megalakult a XIII. kerületi független kerekasztal. Ennek rész vevőinek első dolga volt szolidaritásáról és teljes támogatásáról biztosítani a Magyar Demokrata Fórum XIII. kerületi-csoportja szervezete által megfogalmazott, a múlt heti Magyar Nemzetben megjelent állásfoglalást, miszerint a rendőrség durva magatartását kritizáltuk. Ezt szerettük volna Kasza Lászlónak elmondani, hogy a XIII. kerületben, a nagy munkásosztály mítosszal rendelkező Angyalföldön, megalakult a független kerekasztal. Fontosnak tartottuk volna, ezért kerestem őt a szállóban, de már elutazott."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 21. Ezen a napon ülést tartott a párt operatív bizottsága, amelynek során előterjesztésem alapján megvitattuk az alkotmány koncepciót és a politikai pártokról szóló törvényjavaslatot. Ezzel kapcsolatban kiadott közleményt a Magyar Nemzet 1989. április 24-én teljes terjedelmében közölte
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|