Rendszerváltás és az MTI

	New York Times - Kelet-Európa (1.rész)
Heltai András, az MTI tudósítója jelenti: Washington, 1989. április 3. hétfő (MTI-tud) - A Kelet-Európával kapcsolatos amerikai vitákat elemezte vasárnap a The New York Times. Amerikai szakértők általában egyetértenek abban, hogy Mihail Gorbacsovnak a korszerűsítést, a változást célzó politikája - paradox módon - növelte a destabilizálás lehetőségét Kelet-Európában. A Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatok lazulása, a katonai beavatkozásra vonatkozó ,,Brezsnyev doktrinának,, ha nem is visszavonása, de enyhítése, növelte a nemzeti, akár kommunistaellenes felkelések veszélyét - ezek viszont Gorbacsov politikáját sodornák veszélybe - írta a lap. Jóllehet amerikai szakértők egyetértenek a helyzet megítélésében, a vitákból nem alakult ki egységes álláspont. Nyitott kérdés még, hogy enyhítse-e az Egyesült Államok a szembenállást a Szovjetunióval, így könnyítve meg a szovjet kormánynak a sztálini típusú ellenőrzés feladását? Mérsékelje-e a Nyugat a disszidenseknek, a nacionalista mozgalmaknak nyújtott, főként szóbeli támogatást, hogy csökkentse a politikai megrázkódtatás veszélyét? Egyes kutatók szerint távolról sem elméleti kérdésekről van szó, hiszen Lengyelországban a radikális politikai változások, párosulva az elszegényedett gazdasággal, bármikor robbanáshoz vezethetnek. Romániában, Csehszlovákiában, az NDK-ban és Bulgáriában, ahol a vezetés ellenállással vagy halogatással fogadta a gorbacsovi stílust, a társadalmi megmozdulások, a gazdasági zavarok legalábbis valószínűek. A tudósok vitája, jóval megelőzve a külügyminisztériumnak a kérdésben most készülő tanulmányát, már régen kibontakozott arról, mi legyen a cél: egységes Európa, vagy stabil Európa? A kommunizmus teljes összeomlása? Népi kormányok létrejötte, amelyek felváltanák a kétséges legitimitással rendelkezőket? Mérsékeljék-e az emberi és demokratikus jogok igényét a nagyobb stabilitás érdekében? Vannak, akik szkeptikusak abban a tekintetben, van-e az Egyesült Államoknak egyáltalán módja befolyásolni a változásokat. William Griffith, a massachusettsi műegyetem tanára szerint sok kelet-európai reményeinek ellenére az Egyesült Államoknak egyszerűen nincs elég pénze egy új ,,Marshall-tervre,,. Griffith szerint egyébként a bonni kormány az, amelynek a legrégebbi és legvilágosabb kelet-európai politikája van, ezért nincs sok értelme, hogy Amerika saját kelet-európai politikát alakítson ki, ami megzavarná az amerikai-nyugatnémet kapcsolatokat. (folyt.) 1989. április 3., hétfő 16:48
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »