|
|
 |
|
 |
NATO-értekezlet
|
London, 1989. április 18.(BBC, Panoráma) - Holnap és holnapután
Brüsszelben üléseznek a NATO-országok honvédelmi miniszterei. A
katonai szövetség rövid hatótávolságú fegyverzete korszerűsítésének
terveit vitatják meg. E fegyverek 500 kilométeres távolságban levő
célpontok elérésére képesek. A BBC munkatársa hírmagyarázatában
rámutat e kényes kérdéssel és megoldással kapcsolatban: a NATO-
kormányok álláspontja nem teljesen azonos.
A NATO-országok honvédelmi minisztereinek gondos egyensúlyban kell
tartaniuk a katonai és politikai tényezőket. A katonai logika,
vagyis a NATO magas rangú parancsnokai szerint késedelem nélkül
korszerűsíteni kell a rövid hatótávolságú atomfegyverzetet. A
politikai logika szerint -, melyet nagy részt az új földi
hatótávolságú atomrakétáknak a jövőben területén támaszpontokat
biztosító nyugatnémet kormány diktál - halasztás lenne kívánatos.
Már most kezdenek kibontakozni egy kompromisszum körvonalai, olyan
nyilatkozaté, amely megerősíti a NATO elkötelezettségét a
fegyverzetkategória korszerűsítése mellett, ugyanakkor nem tűz ki
konkrét időpontot a határozat gyakorlati megvalósítására.
Tekintettel a kérdés kényes voltára, még ennek a kompromisszumos
változattal is lehet, hogy várni kell a NATO-ország kormányfőinek
közelgő csúcstalálkozójáig, amely a jövő hónap végén esedékes.
Miután a szuperhatalmi megállapodás értelmében felszámolják az
összes földi indítású közép hatótávolságú nukleáris fegyverzetet,
nagyobb katonai jelentőségre tettek szert a rövid hatótávolságú
atomfegyverek, köztük a tüzérségi lövedékek, a Lance típusú föld-
földrakéták, a légi indítású rakéták és szovjet megfelelőik. Amíg
fennáll a Varsói Szerződés fegyveres erőinek fölénye a hagyományos
és vegyi fegyverek terén, addig a NATO-kormányok nem akarják
csökkenteni rövid hatótávolságú nukleáris fegyverzetüket. A Varsói
Szerződés azonnali tárgyalásokat javasolt e fegyverkategória teljes
felszámolásának céljából. A Nyugat azonban nemet mondott.
Margaret Thatcher brit miniszterelnök egyike a rövid hatótávolságú
fegyverek korszerűsítése szószólóinak. Nagy figyelem irányul a
Lance-fegyverendszer utódjára, mit a 90-es évek vége felé fognak
általánosítani.
A rövid hatótávolságú nukleáris robbanófejet is hordozni képes
rakéták tekintetében az orosz 14:1-hez fölényben vannak a Nyugattal
szemben. Margaret Thatcher több ízben kijelentette, hogy mivel az
oroszok épp most fejezik be saját korszerűsítési programjukat, nem
lenne méltányos elvárni a NATO-tól, hogy elhalássza saját ez irányú
intézkedéseit.
A NATO katonai parancsnokai úgy vélik: a föld-földrakéták
létfontosságú részét képezik fegyvertáruknak. A katonák olyan
rakétát akarnak, amelynek hatótávolsága felülmúlja a Lance típusét.
A vonatkozó egyezmény által megengedett maximális hatótávolságra,
mondjuk 450 kilométerre lévő célpontok elérésére lenne képes az új
rakéta. Ugyanakkor a nyugat-európai antinukleáris mozgalmak
ellenzik a korszerűsítési terveket, mondván: ezek ellentmondanak a
közép hatótávolságú nukleáris fegyverekre vonatkozó megállapodás
szellemének.
Helmut Kohl, nyugatnémet kancellár azt szeretné, ha a
korszerűsítéssel kapcsolatos konkrét döntést elhalasztanák a jövő
decemberi országos választások utánra. A belga, dán és görög
kormánynak is vannak fenntartásai a korszerűsítési programmal
kapcsolatban. A Bush kormány, amely kezdetben igen türelmetlen volt
a nyugatnémetekkel, most úgy tűnik, békésebb húrokat penget,
tekintettel Kohl kancellár belpolitikai nehézségeire.
E téma állt a középpontjában Geoffrey Howe brit külügyminiszter
tegnapi washingtoni megbeszéléseinek is. A brit külügyminiszter
Gorbacsov a rövid hatótávolságú rakéták NATO általi
modernizálásával kapcsolatos ellenvetéseit régi típusú orosz
politizálásnak minősítette, és kizárta a rövid hatótávolságú
kategória felszámolására vonatkozó tárgyalások lehetőségét a
közeljövőben, megállapítván, hogy a NATO álláspontja messze esik az
Európa atom fegyvermentesítését szorgalmazó szovjet koncepciótól.
+++
1989. április 18., kedd
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|