|
|
|
|
Toyota-gyár Európában
|
Tokió/London, 1989. április 19. szerda (DPA) - Nagy-Britanniát - a közép-angliai Derby várost - választotta első nyugat-európai üzemének helyszínéül a Toyota japán autókonszern - közölték Tokióban. A japán autógyárért több más nyugat-európai város, köztük több NSZK-beli is versengett.
A Toyota választása többek között azért esett a Birmingham közelében fekvő Derbyre, mert kíváló közlekedési összeköttetésekkel rendelkezik - közölték a cég képviselői. A japán vállalat 600 millió fontot költ a nagy-britanniai autógyárra, amely 1994, a teljes kapacitás elérése után évi 200 ezer gépkocsit bocsát ki. Az itt gyártott fő típus az 1,8 literes, középkategóriájú Toyota Corona lesz. A gyár 1992-ben kezdi meg működését, akkor, amikor életbe lép az EGK ,,egységesített belső piaca,,. A japán gyártók nem szeretnének kívül rekedni a nyugat-európai nagypiacon, ezért létesítenek sorozatban gyártóüzemeket az EGK-ban. A bejutáshoz azonban a jelek szerint nem elegendő a helyi üzem, szükséges az is, hogy a termékek valóban nyugat-európaiak legyenek, ne csupán importált alkatrészekből szereljék össze. Franciaország például csak hosszas huzavona után egyezett bele abba, hogy évente 5 ezer darab, Nagy-Britanniában készült Nissan márkájú gépkocsi közöspiaci gyártmányként kerüljön be piacára. Párizs mindeddig elutasította a Nissanok importját, arra hivatkozva, hogy azokban a nyugat-európai alkatrészek aránya nem éri el a 70 százalékot. A Nagy-Britanniából vásárolt Nissanokat Franciaország eddig a japán autókra kiszabott mennyiségi kvótákba számította bele. Olaszország továbbra is sem hajlandó befogadni az angliai Nissan-üzem termékeit.+++
1989. április 18., kedd 20:27
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|