|
|
|
|
Környezetvédelmi tanácskozás (1. rész)
|
1989. április 18., kedd - Környezetvédelmi tanácskozást rendeztek kedden a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. Az egyetem, a Magyar Közgazdasági Társaság, a MTESZ Központi Környezet- és Természetvédelmi Tanácsa, valamint a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium szakemberei tájékoztatták az érdeklődőket a környezetvédelem tudományos, politikai, társadalmi és gazdasági összefüggéseiről.
A környezetvédelmi tanácskozás résztvevőit már az egyetem aulájában fogadták azok a plakátok, feliratok, amelyeken a diákok adtak kifejezést tiltakozásuknak, főként a Bős-nagymarosi vízlépcső megépítése ellen, de követelték Maróthy László lemondását is. Az egyetemisták többsége azonban nem vett részt a tanácskozáson, a IV. számú előadóteremben a fiatalok hiányoztak a hallgatóság soraiból. Elsősorban azok a szakemberek kívánták gyarapítani ismereteiket, akik már több évtizede foglalkoznak a környezetvédelem kérdéseivel. Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter bevezető előadásában elmondotta, hogy többek között az NSZK-ban és az USA-ban is sok vitára adnak okot a környezetvédelmi problémák, s majd mindenütt olyan kompromisszumos megoldások születnek, amilyenekre nálunk is törekedni kell. Nyilvánvaló például, hogy nem vált be a birságcentrikus szabályozás. Alapvető feltétel, hogy a gazdálkodók érdekeltek legyenek a környezetkímélő technológiák, termelési módszerek kidolgozásában. Bár a környezetvédelmi alap döntő részét a veszélyes hulladékokat kezelő országos hálózatra és más környezetvédő beruházásokra fordítják, az összkép mégsem megnyugató. Fontos - hangsúlyozta a miniszter -, hogy a termelés, a fogyasztás hulladékai ártalmatlanításának, illetve újrahasznosításának fázisában külön-külön kapjon hangsúlyt a környezetvédelem. Csikós-Nagy Béla, a közgazdasági társaság elöke szerint a mai napig tartja magát az az álláspont, hogy a természeti környezet, a víz-, a levegő ingyen áll a gazdálkodók rendelkezésére. Csak századunkban jutottak a közgazdászok arra a felismerésre, hogy a termelés folyamán a környezet károsodhat, de ezzel a problémával sokhelyütt még mindig nem foglalkoznak súlyának megfelelően. Pedig meghatározható, hogy kik az okozói a környezetszennyezésnek. A környezetet elsősorban az energiatermelés szennyezi. Éppen ezért célszerű lenne a rendelkezésre álló anyagiakból jóval többet az energiaracionalizálásra fordítani. (folyt. köv.)
1989. április 18., kedd 14:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|