Rendszerváltás és az MTI

	A Katolikus Koordinációs Tanács programjavaslata
München, 1989. április 16. (SZER, Zene, szó) - Ismertetjük a Katolikus Koordinációs Tanács második tájékoztatójában megjelent Az oktatás reformja című tárgyalási programjavaslatot: - A Katolikus Koordinációs Tanács egyfajta ifjúsági szervezet. Ahogy nevében is benne van, katolikus keresztény világnézeti alapokon áll. Megállapításaikkal, javaslataikkal biztosan lehet vitatkozni, sőt a programjavaslat szerzői ezt el is várják. Az oktatás reformja című javaslat bevezető szövegében kijelentik - idézem: "Az oktatás helyett a nevelésnek kell prioritást adni. Fontosabb az elsőrendű kötelesség, mint a másodfokú egyenlet. Csak jellemes. erköcsileg tiszta célok mellett elkötelezett, határozott szellemű és világlátású, önismerettel rendelkező, közösségi-, szolidáris, megfontolt, lelkesedni tudó ifjúság képes a növekvő információ és tudástömeg befogadására, rendszerezésére és alkalmazására. A jellem és a szellem együttes alakításával találja meg helyét a világban". Általános egyetértésre számottartó és a keresztény szempontok szerint javaslatokat külön pontokba szedték. Az átfogó javaslatok első pontja szerint: "A képzésben, nevelésben a szülők elsődleges jogait és kötelezettségeit kell hangsúlyozni. A család egységéből következően döntő jelentősége van belső akaratának. Ezen akarat megvalósítása érdekében joga van a nevelést saját kezébe venni, vagy (és) tanítót igénybe venni. A tanítói vagy iskolahálózat működtetésének biztosítását, a szülői akarat megvalósulását az állami intézményeknek kell szavatolni. A határozott elképzelésekkel bíró szülők rétege valóban szűk, de a lehetőséget biztosítani kell számukra." A második pont így szól: "A szabad iskolaalapítást, szervezést, választást, az oktatási szabadságot, az autonóm iskolák tanítóinak autonómiáját lehetővé kell tenni. A valódi választás szabadságának hiányában maximálisan a szülők akaratának kell érvényesülnie, például működő iskolaszékek felállításával. A közvetlen ellenőrzést a szabadság felett őrködő állami felügyelet váltja fel. A tanítói testület a szülői akarat segítője és végrehajtója, és a módszerekben, valamint egyes részletkérdésekben választási szabadságot élvez." A harmadik pont: "Az iskolában is meg kell szüntetni minden kultúr- és ideológiai monopóliumot. Az ideológiák sokféleségének terjesztéséhez minőségnek és erkölcsi, etikai ismeretek oktatásának kell csatlakoznia - egy iskola, egy tanulóközösség keretein belül az igények szerint többfélének is - megvalósítva ezzel a világnézeti oktatás fakultációját. Minden tudományosan megalapozott tanítás oktatható." Negyedik pont: "A szabadon alakított és működtetett iskolát is - a diákok számától függően - állami támogatás illeti meg. A műszaki, tervezési, működtetési, fenntartási programok kidolgozásánál alacsony létszámú, tehát működőképes tanulóközösséget kell tervezni." Az ötödik pont szerint: "A tanító, aki akár a szülő is lehet, időszakonkénti vizsgákon méri fel munkája eredményességét. Közbenső oktatási programot, tantervet, sorrendiséget belátása szerint szabadon alkalmazhat. Kizárólag hosszú távra tervezett, minimál-követelményeket megfogalmazó programot kell rögzíteni." A hatodik pont: "Csak az önmagát és munkáját megbecsülő tanító számíthat társadalmi megbecsülésre, Csak valódi, nagy egyéniségek képesek értékeket képviselni és továbbadni, és csak abból adhatnak tovább, amiből feleslegük van. Az oktatás és a nevelés valamennyi résztvevője számára biztosítani kell az egyenletesen magasfokú működés anyagi és technikai feltételeit." A hetedik pontban ez áll: "Az oktatást a felvételi rendszer zsákutcájából kivezetve nyitottá kell tenni. Közbenső célok: emelni a közép- és felsőfokú végzettségűek számát, mert a tényleges tudásnak valódi vonzereje van." És végül a nyolcadik pont: "Az ifjúság szabad szerveződésének az iskola is adjon terepet! Valamennyi működő és életképes szervezet kapjon teret és anyagi támogatást!" Azt hiszem, ez az utolsó pont sokak figyelmére számot tarthat és heves viták kiindulópontja lehet. Szép számmal vannak ugyanis ellenzői is ennek a szemléletnek. Főleg azok között, akik még mindig nem vették tudomásul, hogy a demokrácia nem zárt ajtók mögött születik, hanem a társadalmi élet összes elképzelhető színhelyén, így az iskolákban is. A demokráciában nincs nagykorú és kiskörű, csak felelősen és felelőtlenül gondolkodó polgár, a leélt évek számától teljesen függetlenül. De nézzük, mit mond a Katolikus Koordinációs Tanács oktatási programjavaslata a második részben, amelyben a keresztény szempontok szerinti javaslatokat vették számba! Az első pont: "A keresztény szülők lelkiismereti kötelessége - a közismereti, evilági képzéssel együtt - a keresztény szellemű nevelés biztosítása. Minden képzési szinten szükség van keresztény iskolákra." A második pont: "A szabad iskolaalapításhoz, működtetéshez központi költségvetési támogatásra van szükség. A keresztény szülő is adófizető polgár." A harmadik pont szerint: "Az állami iskolában, különösen ott, ahol más jellegű iskola nincs, keresztény szellemű erkölcsi, etikai oktatásban is kell részesíteni a tanulókat, Nem hittanról, hanem a világnézetnek megfelelő oktatási fakultációról van szó." A negyedik pont: "Az iskolán kívüli szabadidős tevékenységek gazdasági és egyesületi alapon, keresztény szellemben is szervezhetők és működtethetők." Az ötödik pont: "Mindenféle nyomás és szankció megszüntetése a hívő, hitét vállaló szülők, gyerekek, tanítók irányában. Senki sem kötelezhető világnézetével ellenkezőleg oktatni, ilyen oktatáson részt venni." A hatodik pont szerint: "A keresztény hit és hívők morális lejáratásának kísérletét a tudományos, de a választást biztosító eszmék, nézetek oktatása váltsa fel!" A hetedik pont: "Az iskolai hitoktatás és a hitoktatók körüli diszkriminációs szabályozásokat az egyenjogúság váltsa fel!" A nyolcadik pontban így fogalmaznak: "A szerzetes gimnáziumokkal kapcsolatos korlátozások, beavatkozások felülvizsgálata és megszüntetése. A rendi élet az iskolákkal együtt a rend és az egyház belső ügyeként kezelendő." És végül a kilencedik pontban: "Igény szerint szabad hitoktatást az állami nevelőintézetekben és a börtönökben!" Aláíró: Várnai Péter +++ 1989. április 16., vasárnap
Vissza »