|
|
 |
|
 |
Németh Miklós bejelentései
|
(Kézdi Pál)
München, 1989. április 14. (SZER, A mai nap) - Németh Miklós
miniszterelnök közölte, hogy a parlament következő ülésszakán
javasolni fogja a kormány jelentős átalakítását. A Magyar Hírlapnak
nyilatkozva egyebek között ígéretet tett arra is, hogy
megvizsgálják a népszavazás lehetőségét a bős-nagymarosi
vízlépcsőrendszer ügyében.
Németh Miklós miniszterelnök a kormány soron kívüli ülését követően
elismerte, amit mindenki tud: hogy a kormány kapkod és sodródik az
eseményekkel. Arra hivatkozott, hogy a vezetése alatt álló kormány
olyan induló helyzetet örökölt, amely túlhaladta az MSZMP
stabilizációs programját. Ezért a kormánynak nem ehhez a
használhatatlan programhoz, hanem a tényleges helyzethez kellett
igazodnia.
Az égetően sürgős kérdések közül ezúttal a bős-nagymarosi
beruházással kívánunk foglalkozni. A miniszterelnök kitért az
Országgyűlés ülésszakán tett ígéretére. Ez három területre
vonatkozott. Egyrészt alapos vizsgálatot ígért, másrészt azt, hogy
a kormány megfontolja a népszavazás lehetőségét, annak jogi,
nemzetközi, politikai és gazdasági összefüggéseit, Németh Miklós
arra is utalt, hogy a döntés pillanatában az építkezés olyan
állapotban lesz, hogy nem állítja kész tények elé a döntéshozókat,
tehát lehetővé válik mind a leállítás, mind a gazdaságos befejezés
alternatívája.
A kormányfő ezután arra hivatkozik, hogy a nagymarosi építkezés
leállítása nem is lenne jogszerű, mert a jelenlegi építkezés a
parlament érvényes döntése alapján folyik, ezért a leállítására
csak a parlamentnek van joga.
Itt többszörös fogalom-csúsztatással állunk szemben: a Tudományos
Akadémia és más szakemberek véleménye dacára a senki által meg nem
választott MSZMP vezetése döntött úgy, hogy a lakosság többségének
nyilvánvaló akarata ellenére is megépíti a jóvátehetetlen
környezetrombolást okozó és kizárólag veszteséget termelő
nagyberuházást. Mindezt egy olyan időszakban tette, amikor az
ország súlyosan el van adósodva és a nagyberuházás terheit a
lakosságból kifacsart milliárdokból lehet csak fedezni.
A parlament döntésére való hivatkozás szemfényvesztés, mivel ez a
parlament lényegében az MSZMP intézménye, semmiképpen sem a
társadalomé, mivel nem szabad választások révén jött létre. A
képviselők többsége a párt Központi Bizottságától kapott utasítást
hajtott végre és nem választóinak érdekeit képviselte. Ezért a bős-
nagymarosi vízlépcső megépítésére vonatkozó hibás döntésért
kizárólag az MSZMP felső vezetése, a pártszuverenitást képviselő
parlament és elsősorban a párt érdekeit képviselő kormány a
felelős.
A kommunista kormányzatok nyilvánvalóan hibás döntéseinek előzetes
korrekciója sohasem volt lehetséges, mert a kommunista pártok - így
az MSZMP is - a felelősségre vonás minden lehetősége nélkül
hozhattak olyan döntéseket, amelyek összes hátrányait a lakosság
kénytelen elviselni.
Németh Miklós csak akkor hivatkozhatna joggal az Országgyűlés
állásfoglalására a bős-nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatosan, ha
ezt az Országgyűlést - az egyenlő jogú pártok szabad versenye
alapján - a magyar nép demokratikusan választotta volna meg. Ebben
az esetben a kormány joggal mondhatná, hogy a nép akaratát kifejező
Országgyűlés döntéséhez igazodnia kell. Jelen esetben azonban csak
a Grósz Károly féle vezetés hibás döntéséhez ragaszkodik, és azzal
érvel, hogy ennek a hibás döntésnek az utólagos korrekciója
milliárdos veszteségekkel jár.
Ha demokratikus politikai rendszer lenne, akkor természetesen a
Grósz Károly féle pártvezetésnek már nem lett volna módja ilyen
sokmilliárdos kárt okozó döntés meghozatalára. De még mindig
egyszerűbb vállalni az eddigi károk viselését, mint további, több
mint 100 milliárd forinttal tetézni, valamint a beruházás teljes
fennállása alatt további évi ötmilliárd forint kárt okozni hosszú
éveken át az egész magyar népnek.
Nem szólt arról Németh Miklós, hogy Kulcsár Péter, Budapesten élő
politológus nemzetközi jogilag megalapozottan kimutatta: az 1977-
ben megkötött magyar-csehszlovák szerződés két okból is támadható.
Az egyik a szerződés jogi értelemben vett egyenlőtlensége, a másik
az, hogy a felek eltértek az 1947-es magyar békeszerződés
előírásaitól.
Németh Miklósnak haladéktalanul tárgyalásokat kellene kezdenie a
csehszlovák kormánnyal a csehszlovák-magyar szerződés
érvénytelenségének a megállapításáról. +++
1989. április 14., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|