|
|
 |
|
 |
A paktum és következményei - 2.
|
Mindenekelőtt az etnikai kérdés: a főként oroszajkú lakosság
betelepítése következtében az 1,6 millió lakosú Észtország negyven
százaléka nem észt, a 2,7 millió lelket számláló Lettországban a
lakosság fele orosz vagy más (nem lett) nemzetiségű. Még a 3,7
milliós Litvániában a legjobb a helyzet: ott ,,csak,, húsz
százalékra duzzadt a Szovjetunió más részeiből érkezett lakosok
száma. Felvetődik a kérdés: a balti önbállóság megvalósítása révén
az ő sorsuk vajon mi lesz? Kitelepíteni aligha lehetne őket, mert ez
megint durva adminisztartív intézkedéseket vonna maga, után és a
Szovjetunióban sem lehet máról-holnapra embermilliókat más
lakóhelyekre költöztetni. A feszültség máris kézzelfogható:
Észtországban ebben a hónapban az orosz nemezetiségő munkások egy
héten át sztrájkoltak amiatt, hogy a tallinni parlament olyan
választási törvényt hozott, amelyet sérelmesnek tartanak magukra
nézve. Az etnikai problémák mellett azonban sorolhatjuk a gazdasági
és katonai akadályokat. A három balti köztársaság termelési
kultúrája a Szovjetunióban a leghatékonyabbak közzé tartozik és
ezernyi szállal kapcsolódik az egész ország gazdasági
vérkeringéséhez. Ezeket a szálakat rövid időn belül nem lehet
széttépni. A katonai megközelítésnél pedig elég említeni a szovjet
balti flottát, amelynek kikötői zömmel a Baltikumban van. A
Szovjetunió mint, katonai nagyhatalom, nem hatástalaníthatja a
térségben haditengerészetét.
Ezek példák elég érzékletesen mutatják a helyzet fonákságát.
Márpedig a három köztársaság őshonos lakosai nem tágítanak. A
szerződés évfordulóján például Vilniusból induló, Rigán keresztül
haladó és Tallinnig tartó, 560 kilométer hosszú élőlánccal kívánják
demonstrálni tiltakozásukat függetlenségük 50 évvel ezelőtti
elvesztése ellen. Moszkvában mit lehet erre tenni? Annyit máris
mindenképpen, hogy elismerik, amit eddig tagadtak: a záradék
létezik, és az - úgymond - eltérést jelent a lenini külpolitikától.
Ezt az ismert reformer, Alekszandr Jakovlev által vezetett
parlamenti különbizottság jelentette ki a hónap elején. Mihail
Gorbacsov pedig ígéretet tett arra, hogy január elsejétől a balti
államok gazdasága önállóbb lehet ez eddiginél.
Hogy mi lesz a három, ,,ellenzéki köztársaság,, sorsának további
alakulása, ma még nehezen megjósolható. Mindenesetre egy biztos: az
összes érdekelt fél nyugalmára, a másik érdekeinek tiszteletben
tartására van mindenek előtt szükség, és akkor remélni lehet, hogy a
balti kérdés - és egy 50 éves paktum - lekerül a napirendről.+++
Hegedűs György (MTI-Panoráma)
1989. augusztus 22., kedd 14:21
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|