|
|
|
|
Luxembourg 150 éve: egy nép keresi történelmét (2. rész)
|
A hollandok másként vélekednek, új offenzívát indítanak, majd a franciák tíznapos hadjárata következik - és az új, a második 1831-es londoni szerződés már úgy intézkedik, hogy Luxembourgot fel kell osztani a két perlekedő fél között. Márpedig a nagyhercegség legnagyobb kiterjedése idején, a XIV. században sem haladta meg a 10 ezer négyzetkilométert, 1659-ben Franciaországnak kell átadnia déli területeit, a bécsi kongresszuson még lefaragtak belőle néhány hegyet-völgyet. Vilmos nem hajlandó osztozkodásra - a garnizonban még majdnem kilenc évig őrködnek katonái, míg a miniország többi része belga fennhatóság alatt éli az életét. Vagyis egyszerre két uralkodója is van majdnem egy évtizeden át a kis országnak: ennek a helyzetnek vet véget az 1839-es londoni kongresszuson végül, egy áprilisi napon Vilmos által is elfogadott szerződés. Belgium most már elismerten megkapja a nagyhercegség franciaajkú területeit - máig is Luxembourg e belga tartomány neve, luxembourgiak lakják, akik, hogy megkülönböztessék magukat szomszédaiktól, nagyhercegségieknek nevezik amazokat. A felosztás fájt, hogyne fájt volna - 175 ezren maradtak mindössze az önálló államban a luxembourgiak. Magmaradt a porosz garnizon, a perszonál-unió, aztán a miniország csatlakozott a német államok vámuniójához, a Zollvereinhez, s együtt fejlődött velük. 1918-ig, Németország világháborús vereségéig tartott ez az együttműködés. 1921-től jött létre a belga-luxembourgi unió, de ma is az NSZK a miniország fő partnere. Mára a Benelux hármas, Hollandiával kiteljesült államszövetségének tagja a kis ország, amelynek 2586 négyzetkilométerén ma 360 ezer ember él - majdnem 25 százalékuk vendégmunkás. Két világháború zúgott még végig a kis országon, de mégis, amit Trausch professzor ,,1839 igazi csodájának,, nevez, valóság: a függetlenség 150 éve. Luxembourg nemcsak keresi - meg is találta történelmét, megbékélt, sőt szövetkezett minden szomszédjával, önálló és sajátos lehetőségeit okosan kihasználó partnerükké vált a gazdasági fellendülésben és a nyugat-európai egység építésében. Ezt ismeri el a keddi ünnepségen a külvilág. +++ Baracs Dénes (Brüsszel) - MTI-PRESS
1989. április 16., vasárnap 10:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|