|
|
 |
|
 |
Reformműhely - Tanácskozás Kecskeméten (2. rész)
|
A korábbi politika, a diktatúra sztálini formája ugyanis magába
szívta a társadalom, a gazdaság számos területét, s ilyen
körülmények között az ország kormányozhatatlanná vált. A politikai
intézményrendszer reformjának, a modellváltásnak tehát az a lényege,
hogy a politika szakítson azzal a szemlélettel, azzal a
gondolkodással, ami a társadalmi-gazdasági folyamatok szabályozása
miatt szakadatlanul a hatalom újabb és újabb akkumulálására
kényszeríti. Pozsgay Imre kifejezte azt a meggyőződését, hogy az
MSZMP jó úton van ahhoz, hogy ezt a modellváltást megoldja.
Nyers Rezső annak hangsúlyozásával kezdte előadását, hogy csupán
józan reálpolitikával ma már nem lehet kitörni nehéz gazdasági
helyzetünkből: mára - mondotta - kényszerűséggé vált a széles körű
reform. Ezután arra mutatott rá, hogy teljes körű piacgazdaság
kiépítésére van szükség, ami az államtól is új felfogású
gazdaságpolitikát igényel. Ezzel összefüggésben napirenden van a
gazdasági demokrácia honi viszonyainknak megfelelő kifejlesztése,
aminek lényege, hogy a tömegek a politikai pártok és a társadalmi
mozgalmak révén, széles körű ellenőrzést valósítsanak meg a
legfontosabb gazdasági döntések felett.
A következő három-négy év tennivalóiról szólva kiemelte, hogy a
piacgazdaság kiépítésében aktív szerepet kell hogy kapjon a
tulajdonosi érdek; társadalmasítottabb formákat kell kialakítani a
korábbi monolitikus és meglehetősen bürokratikus állami
tulajdonforma helyett.
A továbbiakban részletesen szólt arról, hogy a gazdaságpolitika
reformjának kettős célt, a pénzügyi stabilitás folytatását és
keresztülvitelét, valamint a gazdaság kitörését kell szolgálnia. A
súlypontot az ország pénzügyi helyzetének stabilizálásáról át kell
helyezni a gazdaság kimozdítására, egy új minőségű gazdasági
fejlődés elindítására. Ez jelentős kockázatot is rejt magában.
Nyers Rezső szólt arról is, hogy mit várhatnak a reformtól a
dolgozó emberek. Mint mondta, a reformtól egy-két évig biztosan nem
várható az életszínvonal javulása, s az is lehet, hogy az emberek
életszínvonala, ha nem is a korábbi ütemben, de némileg esetleg
tovább csökken. Először arra van reális lehetőség, hogy a fogyasztás
csökkenését állítsuk meg, s csak utána kerülhet sor a reálbérek
szintentartására, majd az életkörülmények érdemi javítására. (MTI)
1989. április 15., szombat 12:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|