Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › április 11.
1989  1990
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A TDDSZ Környezetvédő...

"Dunakilitinél az ebben az évben tervezett Duna elterelést és az ezt követő duzzasztást, a tározó feltöltését a szlovák és magyar oldali folyók, valamint a Morva szennyvíztisztítóinak elkészültéig fel kell függeszteni."
SZER, Magyar híradó:

A forint kivándorlása

"Zsebre vágtam kétszer 100 ezer forintot és kivittem Ausztriába. Abban az áradatban, ami tavaly novemberben meg most április elején kizúdult, nem vizsgálhattak meg minden utast a vámosok, de még minden tizediket sem. Így nem volt nagy a kockázat. Sokkal nagyobb lett volna, ha itthon hagyom a pénzt."

A forint kivándorlása

(Gadó György)
München, 1989. április 11. (SZER, Magyar híradó) - Nem tudom, ki
hogyan van vele, de nekem soha nincs elég forintom. Nem mintha
mondjuk dollárom elegendő lenne. Mégis azt mondom: örülnék, ha
legalább forintnak lennék bővében. Erről beszélgettem egyik
barátommal, aki élénken helyeselt hozzá. Persze nem lepett meg,
hanem az már igen, amit még hozzátett:
- Pajtás! Ide figyelj! - fogta meg a kabátom gombját. - Nekem olyan
kevés forint van a zsebemben, hogy kénytelen vagyok még azt a
keveset is elzavarni.
    
    Értetlen képet vágtam. Elzavarni? Hová?
    
    - Külföldre pajtás, külföldre - mondta ő és aztán elmagyarázta:
Mielőtt bejöttek ezek az új értékpapírfajták, a kötvények, a letéti
jegyek, miegyebek, én jobb híján betétkönyvbe raktam a pénzem. Azt
mondtam, hogyha már valami gyümölcsözőbb befektetésre nem futja,
hát kamatozzék legalább, hozza meg azt a csenevész 6 százalékot. És
hogy jártam? Az OTP-nél bebizonyították nekem, hogy még annyira
sincs jussom, 4 százalékot sem tesz ki, amit kamat címén
kifizettek. Megharagudtam, kivettem a pénzt, gondoltam veszek rajta
kötvényt. Az egyik fajtáért sorba kellett állnom, a másik már el is
fogyott, mire hírét meghallottam, lemondtam hát ezekről is. Jött ez
a letéti jegy, de kifordultam az ajtón, amikor a bankban megláttam,
hogy megint csak sorba kell állni érte. Így hát aztán meg sem
tapasztalhattam, mennyire válnak be az ígéretek, vagyis csakugyan
az inflációs rátára kapcsolódó kamatot fizeti majd a letéti jegy és
valóban tetszés szerint pénzzé tehetők-e a kötvények.
    
    - No és - unszoltam a barátomat - hogyan került a pénzed külföldre?
    
    - Egyszerűen. Zsebre vágtam kétszer 100 ezer forintot és kivittem
Ausztriába. Abban az áradatban, ami tavaly novemberben meg most
április elején kizúdult, nem vizsgálhattak meg minden utast a
vámosok, de még minden tizediket sem. Így nem volt nagy a kockázat.
    
    Sokkal nagyobb lett volna, ha itthon hagyom a pénzt. Mert akkor.
    
    egykettőre értékét veszítené. Így meg szépen bevittem egy bécsi
bankba, kaptam érte egyszer 16 ezret, másodszor 15 ezer
schillinget, azt mindjárt beraktam betétre és kamatozik is valamit.
    
    Jó helyen lesz ott, hiszen az osztrákok pénze nemigen romlik, most
már csak azért sem, mert a forintkiáramlás is erősíti.
    
    - Ez nem volt tőled valami hazafias tett - mondtam a barátomnak, de
lesújtó tekintet vetve rám a szavamba vágott:
- Szóval én legyek a hazafi a havi hatezremből, közben meg állam
bácsi billiárdokat vesztegethet el! Tudod te, hány évi
megtakarításom volt az a kétszázezer? Tudod te, hogy benne volt az
apai örökségem? És mit kezdhettem volna vele? Még csak el sem
utazgathattam volna, mert ez a nyúzó állam legálisan alig ad
valutát az embernek és amit ad, azért is sorban állnak. Én meg
semmit nem utálok inkább, mint ezt az örökös sorban állást. Na és
arra is gondoltam, hogy ki tudja, így is meddig hajlandók adni azt
a nyomorult kis valutát. Hátha holnap hoznak egy rendeletet és
leállítják az egészet, hivatkozással a népgazdaság devizagondjaira.
    
    Van itt jogbiztonság? Van itt átgondolt pénzügyi politika? Hiszen,
ha volna akkor a lakosság nem folyamodnék ilyen tömeges arányban a
feketén szerzett valutához, s nem kényszerülne erre az egész
undorító bevásárlási kalamajkára. Én elvetettem a gondokat. Az :én
valutám megvan, türelmesen vár rám odakint, akár utazásra, akár
bevásárlásra akarom költeni. Ha meg forintra van szükségem, mindig
visszahozathatom.
    
    Barátom kifújta magát indulatos szavai után, én meg mást nem
tehettem: igazat adtam neki. Bizony, ha az államnak az volt a célja
ezzel a büntetőjellegű új vámelőírással, hogy a lakosságnál lévő
valutát itt tartsa az országban, akkor ugyancsak melléfogott.
    
    Osztrák üzleti körök becslése szerint a magyar állampolgárok több
milliárd dollárnak megfelelő keményvalutát vittek ki a világútlevél
bevezetése óta. Ez a tömérdek valuta nagyobbrészt titkon lappangott
itt. És így lesz továbbra is, mert ha kevesebb forintunk lesz is
talán ilyen célokra, még mindig lesz bőven kínálat, a kínálatra meg
vevő.
    
    Vámszabály ide, vagy oda, az a feketén, vagy mondjuk finomabban -
szabadpiacon szerzett keményvaluta hasznosulni akar ezután is. És
hát hasznosulni szeretne a forint is, ha másképp nem, akkor
valószínűleg elfut Nyugatra. Erre is elmondható, hogy szégyen a
futás, de hasznos. A bankjegyek, 1000 forintosok, vagy 100
schillingesek ma szavazócédulák a lakosság kezében. Százezrek
szavaznak velük bizalmatlanságot a kormánynak és
gazdaságpolitikájának. +++
    


1989. április 11., kedd


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"Jó reggelt kívánok! Itt Hatvári Hugó beszél, Hollandiából. Szeretném Szép Zoltán urat megkérni...az utóbbi telefonbeszélgetésünk alkalmával megkértem, hogy beszélgetésünket ne közölje még a rádióban, míg Magyarországról vissza nem jöttem. Legyen szíves, amennyiben lehet, ebben az ügyben hívjon vissza. Köszönöm szépen." (MÉG EGYSZER JELENTKEZIK) "Jó napot kívánok, itt Hatvári Hugó beszél Hollandiából. Szép úr..." (MEGSZAKAD, MAJD MÉG EGYSZER JELENTKEZIK) "Szép úr, kérem szépen, legyen szíves, vegye le a műsorról a telefonbeszélgetésünket, erre nem adtam engedélyt, és kérném, hívjon vissza, ha lehet, azonnal. Köszönöm."
D7 FKgP operatív bizottság, nyilatkozata

890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD