|
|
|
|
Fordította: a komputer
|
1989. április 11. kedd (MTI-Panoráma) - A tudósok évtizedes álma a fordítói képességekkel megáldott számítógépekről, úgy tűnik, most valóra válik Japánban. S kifizetődő üzletnek is bizonyul.
Az első kezdetleges gépi fordítás, a harmincas években, francia és orosz tudósok műve volt. 1960-ban amerikai tudósok szerkesztették meg az első olyan számítógépes programot, amely az oroszról angolra fordított szöveget nyelvtanilag elemezte, ám ezzel hamarosan felhagytak, mert az akkori technika még kezdetleges volt. Ezután Japán ragadta magához a fejlesztés stafétabotját; egyrészt mert megvan hozzá a szükséges technika, másrészt, mert a japán nyelv annyira különbözik a többitől, s a szigetország nem engedheti meg magának a nyelvi elszigetelődést. A nagy elektronikai cégek - a Fujitsu, a Hitachi és a Toshiba - már évek óta kínálnak fordítói programokat műszaki dokumentumokhoz, ám ezek összeladásaik elenyésző hányadát jelentik csak. A kifinomultabban fogalmazó programok iránt viszont élénkül a kereslet; két-három éven belül várhatóan megtízszereződhet a megrendelések száma. A jelenlegi programok, a szöveg nehézségétől függően, már most 70 százalékos pontossággal fordítanak. A kész anyagot még emberek ellenőrzik, de így is időt és energiát lehet megtakarítani. A költőkomputerek ideje azonban még nem jött el. Nagyon messzi az a nap, amikor verseket is át tudnak majd ültetni a gépek egyik nyelvről a másikra. A felkelő nap országában a nyugati világ tömérdek könyvét fordították és fordítják japánra. A fordítógépek fejlesztését azonban manapság leginkább az motiválja, hogy rendkívül megnőtt az igény a műszaki-tudományos eredmények japán nyelvű irodalmának angolra való lefordítására, méghozzá szinte napra kész gyorsasággal. A legfrissebb információ a legértékesebb, és létfontosságú a fejlett technológiák területén; öt-hat hónapos késés esetében a kutatók számára szinte alig ér már valamit. A közös piac a Fujitsuval együttműködve havonta 900 kivonatot készít japán tudományos lapokból, komputer segítségével. Igaz, hogy pénzt nem takarít meg a géppel, ám a jegyzetek így fele annyi idő alatt készülnek el, mint emberi munkával. A japán kormány erőteljesen szorgalmazza a gépi fordítás fejlesztését, s az angol mellett a kínai, a thai, a maláj és az indonéz nyelvet kezeli kiemelt fontosságúként. Az eddigi legjobban használható fordító-program a japán-koreai, a két nyelv hasonlósága miatt. +++
1989. április 11., kedd 16:19
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Jó reggelt kívánok! Itt Hatvári Hugó beszél, Hollandiából. Szeretném Szép Zoltán urat megkérni...az utóbbi telefonbeszélgetésünk alkalmával megkértem, hogy beszélgetésünket ne közölje még a rádióban, míg Magyarországról vissza nem jöttem. Legyen szíves, amennyiben lehet, ebben az ügyben hívjon vissza. Köszönöm szépen." (MÉG EGYSZER JELENTKEZIK) "Jó napot kívánok, itt Hatvári Hugó beszél Hollandiából. Szép úr..." (MEGSZAKAD, MAJD MÉG EGYSZER JELENTKEZIK) "Szép úr, kérem szépen, legyen szíves, vegye le a műsorról a telefonbeszélgetésünket, erre nem adtam engedélyt, és kérném, hívjon vissza, ha lehet, azonnal. Köszönöm."
D7 FKgP operatív bizottság, nyilatkozata
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|