|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Néppárt közleménye a helyi választásokról
"A helyi választásoknak csak úgy lesz értelme, ha a mai
államigazgatás típusú tanácsok helyett valódi önkormányzatok
alakulnak, a polgármestereket helyi választásokon választják meg..."
SZER, Világhíradó:
Magyar bevásárló-roham
"... bevásárlási orgia, habzsolás, mámor, horror túra,
kereskedelmi űzöttség, vásárlási roham és így tovább. Nem volt ez
fenékig tejfel sem az osztrákoknak, sem maguknak az itt megfordult
magyaroknak. Tömött országutak, balesetek, összerogyott autók,
órákig tartó várakozások, tortúra, szemét."
|
|
|
|
|
|
|
Személyi változások - értékelés Londonból
|
(Krassó György) London, 1989. április 13. (BBC, A világ minden tájáról) - Londonból telefonon összegezte a magyar vezetőség személyi változásainak jelentőségét a londoni Magyar Október Sajtószolgálat vezetője, Krassó György: - A tegnap eldöntött személycserék véleményem szerint azt mutatják, hogy tovább folytatódik a Magyar Szocialista Munkáspárt felbomlása, és egyben a párton belüli koalizáció. Ezt úgy értem, hogy a pártvezetésben a jelek szerint élesednek az ellentétek, és kiteszik az utolsó centristákat is, miután már tavaly a centrumot - Kádár Jánost és munkatársainak az együttesét - a párt reformistái és konzervatív vezetői közös erővel kitették a hatalomból. Most úgy néz ki, hogy az a négy politikai bizottsági tag, akit most leváltottak, azok az utolsó kádáristák voltak, bár közülük három voltaképp csak az utolsó két évben került be a Politikai Bizottságba, de ennek ellenére mindannyian a Kádár-rendszer neveltjei és szolgálói voltak. A másik jellegzetességük, hogy nehéz elhelyezni őket az egyetlen Lukács Jánoson kívül a párton belüli két fő csoportosulás oldalán. Berecz, aki egész párt karrierjét az 1956-os forradalmat támadó balos ideológiára alapozta, az utóbbi időben áttáncolt Pozsgay oldalára, és éppen hogy ő tartotta a leginkább reformszellemű beszédeket, ami nem mentette meg őt. Lukács János feltehetően a Grósz híve volt, ami azon is látszik, hogy szabályos régi pártkarriert futott be - már 1980 óta a Baranya megyei pártbizottság titkára volt -, de igazi karrierje 1987. júliusban kezdődött, tehát Grósz miniszterelnökké kinevezésekor, amikor különböző központi bizottsági munkaközösségeknek lett az elnöke, és 1988 májusa, vagyis Kádár leváltása óta lett PB-tag. Ugyancsak bizonytalan Csehák Juditnak a hovatartozása, Szabó István pedig egy tipikus régi kádárista maradvány volt. Az ő leváltásukkal - hogy úgy mondjam - a képlet leegyszerűsödött. Tovább csökkent a Politikai Bizottság tagjainak a száma, amely már tavaly májusban is csökkent. Most már összesen csak kilencen vannak, akik közül - s talán jól is jön ez a páratlan szám, mert így legalább döntésképes a testület, tudniillik jobban vigyáznak a jelek szerint arra, hogy az egyensúly fennmaradjon. Az újonnan bekerültek közül - ketten kerültek be négy leváltott helyett: Jassó Mihály, aki egyértelműen a Grósz Károly követője, és a nagy-budapesti pártbizottságnak az első titkára volt, és régi budapesti pártbizottsági tag, és ő is a Grósz Károly hatalmának elmélkedésével együtt emelkedett a hatalomban. A másik újonnan bekerült PB-tag, Vastagh Pál egészen szédületes karriert fut be, hisz voltaképpen az első komoly pártfunkcióját csak tavaly év végén kapta, amikor is a Komócsin és társai kitakarítása után a Csongrád megyei Pártbizottság első titkára lett, de még központi bizottsági tag sem volt. Most egyszerre lett központi bizottsági tag és ugyanakkor a Politikai Bizottság tagja. Így aztán a jelenlegi arányok ugyanolyanok, mint amilyenek eddig voltak, csak egy kicsit jobban kiszámíthatóbbak. A konzervatívok képviselői: Grósz Károly, Iványi Pál, Tatai Ilona és a most beválasztott Jassó Mihály. Míg a reformpárthoz tartózik Pozsgay, Nyers és feltehetőleg a most beválasztod Vastagh Pál is. Van két kérdéses pont is: Németh Miklós miniszterelnök és Hámori Csaba. Németh Miklós eddig Grósz legközelebbi munkatársaként szerepelt, de több jel mutat arra, hogy az utóbbi időben mintha átpártolna a reformisták oldalára. Ezt az egyensúlyt igyekeztek betartani a Központi Bizottságba bevett új tagokkal, mert miközben a Politikai Bizottság taglétszáma szűkült, a Központi Bizottságé növekedett. A Központi Bizottságba 10 embert vettek be, akik főképp azért kerültek be, mert az utóbbi egy évben növekedett a párton belüli szerepük, de nagyon gondosan vigyáztak arra, hogy őket ellensúlyozzák más ismeretlen személyekkel, hogy az egyensúly fennmaradjon - nem akarok a részletekbe belemenni. Elég meghatározó volt - úgy gondolom - az ötvenhatos forradalom folyamatban lévő rehabilitációjának a szerepe is a változásokban. Már elég hosszú ideje nyilvánvaló volt, hogy Berecz, aki egész politikai karrierjét a forradalom ellen írt műveire alapozta, ő ebben a funkcióban nem maradhat meg. A másik következménye a jelenlegi változásoknak, hogy minthogy nyíltabbak lettek a csoportosulások is a Politikai Bizottságban, úgy tűnik, hogy Pozsgay Imre is határozottabban követi taktikáját? A hét végén Kecskeméten részt vesz egy olyan reform-kostoló eszmecserén Nyers Rezsővel együtt, ahova a párton kívüli - igaz, hogy még alig egy éve párttag - politológusok és mások is részt vesznek, mint a pártból tavaly kizárt Bihari Mihály és Lengyel László. Ennek az a szerepe lehet a demokratikus ellenzék - ha még ezt a szót lehet használni -, tehát a független alternatív szervezetek szempontjából, hogy talán a párt reformszárnyával most kialakulhat egy nyíltabb dialógus, amiről eddig csak szavakban volt szó, gyakorlatban azonban nem. Mármost az egész helyzetet én úgy értékelem, hogy - jóllehet jelenleg meglehetősen egyensúlyban vannak a pártvezetésben, a konzervatív és reformpárti erők -, végül is Grósz Károlynak nem sok esélye van, mert ő már a reformokat, a radikális reformokat nem képviselheti, nemcsak azért, mert nem is akarja, hanem mert ez a hely le van foglalva Pozsgay által. Grósz a konzervatívok vezetőjévé válhat, de erre nagyon vigyázott, hogy ne tegye, mert valószínűleg ez pártszakadásra vezetne, és aligha kérdéses, hogy Gorbacsov jelenleg melyik pártot támogatná. Tehát Grósz egyetlen lehetősége, hogy időt nyerjen és azt remélje, hogy esetleg a moszkvai szelek megváltoznak. Én azt hiszem azonban, hogy ebben nem lesz igaza. +++
1989. április 13., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Szabó Antalné: Nagy szeretettel nézi a műsort, és drukkol, hogy csak igy tovább nagyon jó munkát végez a TV.2. De van egy észrevétele: tul sokat foglalkoznak a Nagy Imre és társai sirfeltárásával, ami több loo.ooo Ft-ba kerül, körül kéne inkább nézni, hogy hány kis nyugdíjasnak van kikapcsolva a villanyárama, mert képtelen kifizetni. Nem inkább az élőkkel kéne törődni. A Nagy Imrééket a család méltó helyre akarja helyezni áldozzanak rá. Ez miért nemzeti ügy ?
- gyerekhang: Miért van a TV.2-nek két képújságja, és miért nincs szombaton Torpedó? És miért nincs két mese egymás után a TV.2.-n. És miért olyan későn kezdik el az adást?"
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
Egy hét múlva azután arról tájékoztatott, hogy Torgyán nem híve a velem való barátkozásnak, mert engem demagógnak tart (!?). Személyesen az érdi nagyválasztmány előtti napokban találkoztam vele a Várban lévő Interpress egyik helyiségében, ahol éppen sajtóértekezletet tartottunk. Kováts Lászlóval a hallgatóság között foglalt helyet. Valaki bemutatta nekem. Kezet fogtunk. Ő jelentőségteljesen annyit mondott: - Én kemény ellenfél vagyok ám! Nem feladata ennek az írásnak, hogy Torgyán József későbbi politikai tevékenységét bemutassa, vagy értékelje. Ő az újrakezdésben nem vett részt.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|