Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › április 08.
1989  1990
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Magyar Néppárt közleménye a helyi választásokról

"A helyi választásoknak csak úgy lesz értelme, ha a mai államigazgatás típusú tanácsok helyett valódi önkormányzatok alakulnak, a polgármestereket helyi választásokon választják meg..."
SZER, Világhíradó:

Magyar bevásárló-roham

"... bevásárlási orgia, habzsolás, mámor, horror túra, kereskedelmi űzöttség, vásárlási roham és így tovább. Nem volt ez fenékig tejfel sem az osztrákoknak, sem maguknak az itt megfordult magyaroknak. Tömött országutak, balesetek, összerogyott autók, órákig tartó várakozások, tortúra, szemét."

Magyarország pénzügyi helyzete

London, 1989. március 29. (BBC, A világ minden tájáról) -
Munkatársunk Jotisky László Magyarországon interjút készített
Lengyel Lászlóval, a Pénzügykutató Részvénytársaság munkatársával.
    
    Jotisky László először azt kérdezte, hogy a jelenlegi politikai
változtatások hogyan hatnak az ország súlyos gazdasági helyzetére?
    
    - A politikai élét az valóban felpezsdült. Az, hogy a pártok
megjelentek a politikai élet színpadán, az valóban egy ilyen
újdonság Közép-Kelet-Európában, de a gazdaságra eddig legalábbis
komolyabb hatással a demokratikusabb folyamatok nem voltak.
    
    - Végeredményben miben lehetne meghatározni a gazdaság jelenlegi
helyzetének az elsőrendű okait?
    
    - Ez a gazdaság olyan szerkezettel kapcsolódik a világgazdasághoz,
amely a modern alkalmazkodásra képtelen. Most, 1987-ben a kormány
programjában Grósz Károly azt ígérte, hogy ezt a szerkezetet
átalakítani megpróbálja, és 1990-ig bezárólag egy fordulatot fog
elérni a gazdaságban. Ez nem következett be - legalábbis 1988-at
alapul véve.
    
    Három dolog történt 1988-ban: a vállalatok - részben nagyobb
szabadságukkal élve - felélték, elkezdték felélni a vagyonukat.
    
    Második: a környezetnek, a földnek és általában a lakosság
munkaerejének, életerejének a fogyása révén sikerült talpon
maradni.
    
    A harmadik, hogy 1988-ban összeszedtünk egy jelentős költségvetési
hiányt, egy óriási inflációs belső nyomást, amely a gazdaságban
folyamatosan ketyegteti azt a bombát 1989-ben is, hogy bármikor
beindulhat egy költséginfláció és egy bérinfláció spirálja -
amelyet a kormány nem tud kezelni.
    
    - Hogyan látja mindennek a nemzetközi vonatkozásait? Tehát hogyan
érinti Magyarország jelenlegi gazdasági helyzetét, hogyan érintik a
gazdasági-kereskedelmi kapcsolatai Nyugattal és hogyan érintik a
KGST-vel?
    
    - Hát a nyugati oldalról nézve, itt az 1988-as év részben
szerencsés év volt kereskedelmi szempontból tekintve, mert
konjunktúra volt bizonyos olyan termékek piacán, amelyet a magyar
gazdaság tömegesen tudott exportálni. De azt tudomásul kell venni,
hogy ezek a kedvező feltételek ezek részben a nyugati piacon abból
is következnek, hogy ott már nem engedhető meg a környezetnek ilyen
rongálása, mint amilyen Magyarországon. Mi pedig a környezet
rombolásával exportáltunk.
    
    Viszont a nyugati piaccal kapcsolatban azzal az illúzióval le
kellene számolnunk - én legalábbis leszámoltam -, hogy a működő
tőke könnyen bejön ebbe az országba.
    
    A Grósz-kormánynak az a politikája, hogy megpróbált lényegében
mindenkitől működő tőkét begereblyézni - és ezen belül is az az
illúziója, hogy politikai okokból, elsősorban az angolszáz, ezen
belül is az Egyesült Államok gazdasági köreitől kell megszerezni a
fő támogatást -, ez szerintem egy év alatt bebizonyította a
kudarcát.
    
    Most látjuk, hogy nagyon nagy szükség volna egy egységes programra,
amely világosan kitűzné a célt, hogy mely gazdasági régiótól,
azokon belül mely országoktól milyen konkrét, elsősorban
vállalkozási programokra, kisvállalkozásoknak akarunk behozni
működő tőkét, milyen feltételek mellett, milyen garanciákkal. Nem
lehet kapkodva, nem lehet össze-vissza, egyszer ezt ígérve, egyszer
amazt ígérve komolyabb tőkéhez jutni ma már a világpiacon.
    
    - Tehát ez a nyugati világpiac, ez a nyugati külföldi gazdasági
kapcsolatok helyzete. Mi a helyzet a KGST-vel? Hogyan befolyásolja
Magyarország részvétele a KGST-ben a gazdasági helyzetet?
    
    - A KGST-ről tudjuk, hogy pillanatnyilag negatívan befolyásolja
Magyarország gazdasági jövőjét. Ebből a negatív helyzetből nagyon
nehéz is kikászálódni. Ez három területen jelentkezik. Az első a
nagyberuházások területe. Itt tudjuk jól, hogy a magyar
nagyberuházások közül a nagymarosi beruházás - tehát a bős-
nagymarosi vízlépcső építése, azután a tengizi gázvezeték-építés,
Paks-II tervezése és az erre költött milliók-százmilliók mind olyan
típusú beruházások, amelyeknek megtérülését gazdaságilag nem tudjuk
biztosítani -, legalábbis nem ebben az évezredben.
    
    Ez az egyik probléma. Ezek a nagyberuházások ugyanakkor az ország
nagy beruházásai. Nincs is más.
    
    - Ezek körülbelül hány százalékát, arányát teszik ki a
beruházásoknak?
    
    - Na most, miközben általában rendkívüli mértékben leestek a
nagyberuházások - soha ilyen kevés nagyberuházás nem volt -
lényegében a nagyberuházásoknak ezek a döntő többségét teszik ki.
    
    Tehát ezen kívül már csak a posta kap jelentősebb beruházást,
amelyből egy telefonprogram alapján kellene új telefonhelyzetet
előállítani Magyarországon - ez sem sikeres különben. Lényegében
70-80 százalékban ezek az óriások viszik el a mai nagyberuházásokra
fordítható Összeget.
    
    Itt a második dolog a KGST-ben, az az áruforgalom. Az áruforgalom a
mindennapos áruforgalmi problémákkal jelentkezik - lényegében ez
ismert: a Szovjetunió egyre kévésébe tud olyan termékekkel fizetni,
amelyek a magyar gazdaságban hatékonyan felhasználhatók. Ugyanakkor
a magyar gazdaság nagyvállalati egységeinek a szovjet piac irányába
minden késztetésük megvan. Vagyis hogy a magyar vállalatok minden
erővel a szovjet piacra, a KGST-piacra igyekeznénk, mert ott van
nekünk piac, számunkra az adódik - miközben nem tudunk ellenértéket
onnan szerezni.
    
    Itt jön a probléma, hogy ehhez kellene a transzferábilis rubelt
konvertibilissé tenni - erről úgy tűnik, hogy le kell tennünk. Le
is tett szerintem a kormányzat, hogy ezt követelje. Vagy pedig
konvertibilis elszámolásúvá kell tenni, ami lehet konvertibilis
forint-rubelelszámolás - tehát nemzeti valutákon való elszámolássá
tenni a forgalmat - vagy pedig konvertibilis deviza elszámolását,
tehát dollárforgalommá tenni a forgalmat, részben ez is lehetséges.
    
    Részben újszerű partnerforgalmat kialakítani nem könnyű. Általában
mindenesetre az áruforgalmat mindenképpen csökkenteni kell. Csak
azt nem tudjuk még, hogy milyen mértékben lehet ezt csökkenteni, és
hogy ez milyen hatással lesz általában a szovjet-magyar - mert. itt
a szovjet-magyar viszony a döntő - a szovjet-magyar viszonyra.
    
    Végül a harmadik probléma az az - és ez a döntő -, hogy
Magyarország nagy gazdasági egységei egyszerűen be vannak épülve a
KGST-be. Tehát hiába akarjuk mindezt megteremteni, mint az előző
kettőnél mondtam - tehát a nagyberuházásokból való kivonulást,
próbálni a piaci alapokra helyezni a KGST-kapcsolatokat - amíg a
nagyvállalatok termelési szerkezete a KGST-hez van kötve. Tehát
hogy csak úgy tudnak igazán jövedelmekhez jutni, ha a KGST-n
keresztül gazdálkodnak-termelnek.
    
    Belül kell tehát megtörni bizonyos értelemben ezeknek a KGST-
monopóliumoknak a hatalmát: azoknak a nagyvállalatoknak a
decentralizálásával, új tulajdonosok megjelenésével, hogy ez a
piaci viszony kialakulhasson.
    
    Itt - és ezzel zárnám a KGST-t -, itt egy nagy probléma, hogy a
Szovjetuniónak nem azért, mert politikailag nem drukkol
Magyarországnak, vagy minket bántani akarna -, a Szovjetuniónak
mégis sajnos az az érdeke, hogy a kis országoktól tőkét vonjon be
magához az elfogyó tőkéi helyébe. Nincs honnan máshonnan tőkét
bevonni, csak a kis országokból. Csak tőlünk vonhat be. Ez egy
kényszer. És ezt a kényszert nem nagyon tudjuk legyőzni. Ez
szívóhatás, ami egy óriás süllyedő hajó mellett minket ér: szív-
szív-szív befelé.
    
    - A magyar belpolitikából indultunk ki, és ezzel is zárnám le,
ezzel az utolsó kérdéssel: a valószínűség az - a jelenlegi
helyzetből ítélve -, hogy belátható időn belül Magyarországon egy
új alkotmány, egy új választójogi törvény alapján olyan választások
lesznek, amelyeken több párt indul, és esetleg még az sem teljesen
elképzelhetetlen, hogy a választások eredményeképpen több párt vesz
részt az új kormány alakításában. Lát-e lehetőséget arra, hogy az
esetleg majd induló pártok programjai alapján a gazdasági élet
valami egész más irányt vesz?
    
    - Nagyon jó volna, ha így volna. Tehát én reménykedni ebben
reménykedem. Igazán az a kérdés, hogy most, ezen a tavaszon és
egész konkrétan március-áprilisban sikeresen áttör-e az MSZMP-n
belüli reformszárny, amely tárgyalni akar, és amely a maga részéről
a gazdasági problémákat nem a társadalom háta mögött akarja
megoldani, hanem a társadalom elé akarja vinni, a parlament elé
akarja vinni, amely nem eltitkolni akarja a nagyberuházásokat,
hanem ezek számait oda akarja a televízió képernyőjén mindannyiunk
elé vinni.
    
    Ha ez áttör, akkor ez a reformszárny tárgyalni fog még a
választások előtt arról ezekkel az alternatív csoportokkal,
pártokkal, hogy hogyan alakuljon ki a választójogi törvény. Mert
egyáltalán nem mindegy. Lehet végül is olyan választójogi törvényt
csinálni, amely ezeket az újonnan alakult pártokat teljesen
szétzilálja. Tehát olyan mértékben megosztja, hogy nem lehetnek
politikai erőként igazán a színpadon.
    
    Lehet azonban valóban hatékony választási törvényt is csinálni, de
ez politikai kérdés.
    
    Na most ugyanez a probléma a másik oldalon is van. Vagy összeszedik
magukat ezek a pártok-csoportosulások ez év tavaszig, és
programjaik alapján felvetnek végre gazdasági kérdéseket amelyek a
társadalmat elsődlegesen érintik, és - vagy valóban koalícióval
próbálkoznak, koalícióba menni ezzel az MSZMP-vel, amely
reformszárnyával megújult - vagy ha nem képes ez az MSZMP
megújulni, akkor koalíciót próbálnak alkotni egymás között ha kell.
    
    Ellenzéki koalíciót, amelynek végre van gazdasági ellenprogramja.
    
    Mert azt hiszem: egy-egy párt nem. tudná megcsinálni.
    
    Itt van egy reményem, hogy ezt a szakértők - gazdasági, politikai,
szociális szakértők - akik vagy az ellenzéki koalíció számára
képesek megfogalmazni egy ilyen kormányzatképes programot, vagy az
MSZMP reformszárnya számára képesek megfogalmazni egy ilyet - és
ebből az új programból jöhet csak ki igazan az ország
megváltoztatása. +++
    


1989. március 29., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok

"- Szabó Antalné: Nagy szeretettel nézi a műsort, és drukkol, hogy csak igy tovább nagyon jó munkát végez a TV.2. De van egy észrevétele: tul sokat foglalkoznak a Nagy Imre és társai sirfeltárásával, ami több loo.ooo Ft-ba kerül, körül kéne inkább nézni, hogy hány kis nyugdíjasnak van kikapcsolva a villanyárama, mert képtelen kifizetni. Nem inkább az élőkkel kéne törődni. A Nagy Imrééket a család méltó helyre akarja helyezni áldozzanak rá. Ez miért nemzeti ügy ? - gyerekhang: Miért van a TV.2-nek két képújságja, és miért nincs szombaton Torpedó? És miért nincs két mese egymás után a TV.2.-n. És miért olyan későn kezdik el az adást?"
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

Egy hét múlva azután arról tájékoztatott, hogy Torgyán nem híve a velem való barátkozásnak, mert engem demagógnak tart (!?). Személyesen az érdi nagyválasztmány előtti napokban találkoztam vele a Várban lévő Interpress egyik helyiségében, ahol éppen sajtóértekezletet tartottunk. Kováts Lászlóval a hallgatóság között foglalt helyet. Valaki bemutatta nekem. Kezet fogtunk. Ő jelentőségteljesen annyit mondott: - Én kemény ellenfél vagyok ám! Nem feladata ennek az írásnak, hogy Torgyán József későbbi politikai tevékenységét bemutassa, vagy értékelje. Ő az újrakezdésben nem vett részt.
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD