Rendszerváltás és az MTI

	Willy Brandt - Románia, SZU, Magyarország (1.rész)
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti: Bonn, 1989. április 8. szombat (MTI-tud) - Willy Brandt bejelentette, hogy még tavaly augusztusban levélben fejezte ki aggodalmát Nicolae Ceausescu román párt- és állami vezetőnek a magyar és a német nemzeti kisebbségek súlyos helyzete, továbbá a falurombolás keretében folyó áttelepítések miatt. A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) tiszteletbeli elnöke, a Szocialista Internacionálé (SI) elnöke azonban mind a mai napig nem kapott választ Bukarestből. Brandt, az NSZK volt szövetségi kancellárja erről a bizalmas leveléről első ízben abban a nyilatkozatában tett említést, amely a Süddeutsche Zeitung című liberális müncheni lapban szombaton látott napvilágot. A bonni államférfi az interjúban nyomasztónak találta, hogy Románia ,,első embere,, nem érezte szükségét a válaszadásnak. Brandt döbbenetesnek nevezte Ceausescunak ezt az elzárkózását éppen vele, tehát egy olyan politikussal szemben, aki oly határozottan elkötelezte magát az európai együttműködés mellett. Európa mindenütt szegényebb lesz, ahol a kisebbségi múltat be akarják temetni, hiszen Európa gazdaságát a kultúrák egymás mellett élése alkotja. Márpedig Romániában a sanyarú sorsú magyarság és németség jövője forog kockán - jelentette ki. Szorgalmazta egyben, hogy Románia urainak tegyék egyértelművé: cselekedeteik szörnyűségesen ártalmasak, mind magukra, mind országukra nézve. Romániát a teljes elszigetelődés fenyegeti, holott problémáin csakis együttműködéssel lehetne segíteni. Erre azonban csak akkor számíthat, ha európai partnerei megbizonyosodhatnak afelől, hogy Bukarest az emberi jogok védelmének területén tartja magát a helsinki folyamat során lefektetett alapelvekhez. Brandt elfogadhatatlannak minősítette, hogy Románia önkényesen értelmezi a bécsi utótalálkozón jóváhagyott emberi jogi elveket. Ez a felfogás - mondotta - az európai abszolutizmus korszakából eredeztethető, vagy ha úgy tetszik, az ilyesmi sztálinizmus. Semmi esetre sem egyeztethető össze azonban a kibonatkozó, változatos európai együttműködés légkörével. (folyt.) 1989. április 8., szombat 17:32
Vissza »

	Willy Brandt - Románia, SZU, Magyarország (2.rész)
- A legfontosabb az - hangsúlyozta Brandt -, hogy azoknak, akik felelősséget viselnek, de azoknak is, akikre majd az ország sorsát a mai vezetés után rábízzák, világossá tegyék: Románia jövője nem lehet önmaga elszigetelése, hanem csakis a nyitás politikája. Tehát az, hogy az ország azon méressék meg, ami az általános európai mércévé kezd válni. Az SPD-politikus izgalmasnak nevezte mind a budapesti, mind a varsói fejlődést, s rendkívül érdekes mozzanatként jellemezte azt, hogy a vezető keleti hatalom helyesnek vagy időszerűnek tartja a fejlődés külön útjainak lehetővé tételét. Ezt azzal magyarázza, hogy vagy nagyon el van foglalva a saját belső kérdéseinek megoldásával, vagy meg akarja figyelni, miként alakulnak a dolgok az egyik vagy másik esetben. Brandtnak úgy tűnik, mintha a szovjet vezetés elsősorban a biztonságpolitikai keretek fenntartására törekedne, ezeken belül azonban Moszkva szempontjából végbemehetnek egymástól eltérő fejlődési irányzatok. És már önmagában ez is igen nagy dolog. Brandt az interjúban bátorítónak tartotta, hogy esetleg elfogadhatóvá válik a korábban gyakran kárhoztatott demokratikus szocializmus fogalma. Gorbacsov főtitkár reformjaival összefüggésben Brandt megállapította: ott, ahol elismerik, hogy a szocializmus demokrácia nélkül nem lehet működőképes, még mindig nevezhetik ugyan kommunizmusnak a kialakuló eredményt, de ez már más, mint amit korábban ezen értettünk. Hallatlanul izgalmasnak tartom, ami ezen a területen történik - jelentette ki. Ezért háborítja fel - mint mondotta -, ha némelyek Nyugaton nem óhajtják Gorbacsov sikerét, méghozzá azon a címen, hogy igy hatékonyabb és veszélyesebb kommunizmus jön létre. Brandt szerint Gorbacsov számára az a legjobb segítség, ha a Nyugat nem halogatja sokáig a fegyverkorlátozási intézkedéseket, mert tehermentesíti a gazdaságot. (folyt.) 1989. április 8., szombat 17:40
Vissza »

	Willy Brandt - Románia, SZU, Magyarország (3.rész)
Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy Magyarországon és Szlovéniában némelyek úgy érzékelik: az SPD kevéssé érdeklődik az ottani reformfolyamatok iránt, és a brezsnyevi időkben az SPD vezetése a Gierekkel, Kádár Jánossal és Titóval ápolt szoros kapcsolatok idején talán elhanyagolta az érintkezést a kelet-európai reformerekkel, Brandt kifejtette: Bár megérti, hogy néha türelmetlen kérdéseket intéznek nyugat-európai és nyugatnémet szociáldemokraták címére, nyilvánvalóan szem elől tévesztik, hogy túlzott igény egyszerre sok fronton jelen lenni. Ezt a számszerűség okán az SPD emberrel sem győzné. A leglényegesebb azonban az: bármi történik is ezekben az országokban, bizonyos ügyeket a kormányokkal szükséges intézni, akár megfelel ez másoknak, akár nem. Egyben felhívta a figyelmet arra a megfigyelésére, hogy némely még kormányzó kelet-európai pártban tapasztalható a szociáldemokratizálódás. Ő maga, ha tanácsát kérik - akár az SPD-ben, akár más európai szociáldemokrata pártban - mindig hangsúlyozza: mindkettőt komolyan kell venni. Fontos a kapcsolattartás a még szétforgácsolt új mozgalmakkal is. Oda kell figyelni, s meg kell kérdezni tőlük, hogy igényelnek-e segítséget - mondotta Brandt. Az SPD-politikus hibás kezdeményezésnek minősítette Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszternek azt a javaslatát, amely szerint a kelet-európai változások előmozdítása végett a Nyugat ajánljon fel Moszkvának egyfajta önmegtartóztatási egyezséget. Brandt kifejezte reményét, hogy már elmúltak azok az idők, amikor - mint Jaltában - a nagyhatalmak rendelkezhettek Európával, ahelyett, hogy az európaiak határoztak volna közös jövőjük felől. A kor parancsa most az, hogy miként alapozzák meg az Európai Közösségen (EK) túlmutató összeurópai együttműködést, főként a közép- és kelet-európai államokkal, ám a részben európai státusú Szovjetunióval is. Ez természetesen amerikai érdek is, ami üdvözlendő. Brandt kedvező jelnek tartotta, hogy a Szovjetunió nem kifogásolja a befolyási övezetében lévő országok együttműködését a nyugat-európai közösséggel.+++ 1989. április 8., szombat 17:49
Vissza »