|
|
 |
|
 |
A KEOKH helyzete
|
(Ara-Kovács Attila)
München, 1989. április 7. (SZER, Világhíradó) - A KEOKH, azaz a
Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hivatal még a Horthy-
érában jött létre. Az egykor kialakított, Európától elrugaszkodott
szervezetet a később hatalomra került kommunisták a sztálini
mindenhatóság tökélyére emelték. Így aztán aligha csodálkozhatunk
azon, hogy a KEOKH számára ma sem létezik magyar. A külföldi
leginkább idegen. A KEOKH munkatársai ma tehát ebben a szellemben
tevékenykednek.
A tartózkodási engedélyek megadásáért sorban állók képtelen
megaláztatását csak azoké múlja felül, akik mondjuk útlevelet
kénytelenek kérni vagy esetleg vízumot, hogy rokonaikat
meglátogathassák, vagy ügyes-bajos dolgaikat intézzék.
A letelepedési engedély kézhezvételével a rendőrség általában
felhívja az érintettek figyelmét, hogy néhány politikai jog
kivételével - amelyen például a választás és a választhatóság - a
Magyarországon élő külföldi vagy hontalan állampolgárt minden jog
megilleti. De ez a valóságban egészen másképp áll.
Ha utazni szeretne valaki, akkor számára a világútlevél biztosítja
a lehetőséget. Hosszas sorban állás után a nyíltan ellenségeskedő
funkcionáriusok több mint 300 forintot kérnek el egy-egy kiutazó
vízumért. Külföldi állampolgárok esetében ez öt kiutazásra ad
alkalmat, hontalanok viszont minden kiutazáskor le kell fizessék a
teljes összeget. Majd 100 forint úgynevezett sürgetési díjat
tartozik fizetni, ha még idejében utazni szándékozik. Ezt is persze
minden alkalommal, amit megalázó és a személyiségi jogokat
messzemenően sértő indoklás kíséretében kell benyújtani.
Úgy tudom, hogy magyarországi független jogvédő csoportok már
foglalkoznak a gondolattal, hogy a KEOKH-ügyintézés sztálini
kihívásaitól megóvják az érintetteket. Ennél jóval több kellene.
Például az, hogy efféle szervezettől - mely többszörösen igazolta
már feleslegességét, és naponta adja tanújelét totalitariánus
szellemének - megszabaduljon a közigazgatás.
Ellenőrzésre persze szükség van. A külföldiekére is, ezt senki sem
vitatja. De olyan szervezetre, mely épp azokat fosztja ki, akiknek
a pénzére leginkább szüksége van, aligha. És olyan intézményesen,
mely működését kizárólag a magyarság és Magyarország
kompromittálásában, a külföld előtti lejáratásában vitte tökélyre.
És végül a mai körülmények között aligha indokolja bármi is olyan
intézmény létét, mely saját kétes politikai indulatai alapján
terrorizálja és provokálja a neki kiszolgáltatottakat. Hacsak
valamelyik hatalmi csoportosulásnak nincs valami külön, rejtett
célja az efféle szervezettel.+++
1989. április 7., péntek
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(NŐI HANG) A Mai Nap most végetért adásában, pénteken, aztj mondták, a magyar kormány tervezi, hogy a továbbiakban vagy későbbiekben nem szól bele a római katolikus főpapok véleményezésébe, tehát nem szükséges az előzetes hozzájárulása. Én pedig tegnap este néztem a Hírháttér című műsort, amelyben Sarkani Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese éppen azt nyilatkozta, hogy az állam szuverenitásának védelmében ezt az intézményt, mint beleszólást, továbbra is fenntartják, mert az államnak érdeke, hogy olyan legyen a főpap, aki nem fenyegeti az állami szuverenitást. Úgyhogy jó lenne, hogyha ezt az Önök kijelentése és az ő beszéde közti ellentmondást valahogy ellenőriznék. Mert éppen úgy néz ki, hogy továbbra is ellenőrizni akarják a főpapokat."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
Az MSZMP április 8-ra több – egyebek közt több ellenzéki szervezetnek is meghívót küldött – egy a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartott rendezvényére. A meghívás elfogadásáról az EKA-ba tömörült ellenzéki pártok április 7.-én éjfélig tartó vitát folytattak. Ebben a Kisgazdapárt részéről rajtam kívül Prepeliczay István és Böröcz István vettek részt. Jellemző az elnyúló megbeszélésre, hogy az emlékeztető több mint 15 oldalas.
D9, az EKA nyilatkozata MSZP-vel való tárgyalási hajlandóságról
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|