|
|
 |
|
 |
A Minisztertanács ülése
|
München, 1989. április 7. (SZER, Világhíradó) - A Minisztertanács
foglalkozott a népszavazás szabályozásáról szóló
törvényjavaslattal. Marosán György kormányszóvivő főleg azt látta
fontosnak közölni, hogy mi az, ami kimarad a népszavazás tárgyai
közül. Szerinte a nemzetközi gyakorlatból is kiderül, hogy a
népszavazást kizárják például egyes nemzetközi kérdésekben.
Nos, példát természetesen lehet erre is, arra is találni.
Mindenesetre az elgondolkoztató, hogy a kormány - nem első ízben -
külföldön keres alibit a saját rendeleteihez. És nem árt tudni: vég
nélkül lehetne sorolni azokat az államokat, ahol éppen hogy az
alapvető nemzetközi szerződésekben kötelező a népszavazás kiírása.
A budapesti kormány számára a nemzetközi kötelezettség az indok
arra, miért nem állítja le a bős-nagymarosi vízierőmű építését. Az
igazságügyi államtitkár viszont úgy véli: áthidaló
szövegmódosítással mégis csak mód nyílhatna a népszavazás kiírására
ebben a kérdésben is.
Most aztán végképp nem tudom, mit gondoljak. Akar a kormány
népszavazást, vagy nem akar? A közelmúltig legalább egyértelműen
tudni lehetett, hogy nem akar. Most gumiparagrafussal kívánja
áthidalni saját tehetetlenségét?
Ugyancsak a kormányszóvivő jelentette be, hogy április 25-én
megkezdik egyes szovjet alakulatok kivonását Magyarországról. Ezzel
kapcsolatos Grósz Károly mai kijelentése. Idézem:
"A magyar párt és állami vezetés mindaddig szükségesnek és
indokoltnak tartja a Varsói Szerződés létezését, amíg Európában
fennállnak a katonai, politikai szövetségi rendszerek."
A magyar pártfőtitkár mindezt Lusev hadseregtábornoknak, a Varsói
Szerződés új főparancsnokának mondta. Sajnálatos, hogy Grósz nem
tartotta fontosnak megemlíteni: a legtöbb politikai párt és
mozgalom Magyarország semlegességét követeli. Alighanem ez is olyan
nemzetközi szerződés, amiről a kormány nem akar népszavazást.
És Grósz Károly arról sem beszélt, kitől akarja megvédeni hazánkat.
A tervezett világkiállításra érkező nyugatiaktól? Avagy a nyugati
adósságok hitelezőitől?
Sajnos egyelőre úgy tűnik, Magyarországnak csak szövetségeseivel
van baja. Erdély, Bős-Nagymaros, vagy éppen a KGST példáját
sorolhatnánk.+++
1989. április 7., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(NŐI HANG) A Mai Nap most végetért adásában, pénteken, aztj mondták, a magyar kormány tervezi, hogy a továbbiakban vagy későbbiekben nem szól bele a római katolikus főpapok véleményezésébe, tehát nem szükséges az előzetes hozzájárulása. Én pedig tegnap este néztem a Hírháttér című műsort, amelyben Sarkani Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese éppen azt nyilatkozta, hogy az állam szuverenitásának védelmében ezt az intézményt, mint beleszólást, továbbra is fenntartják, mert az államnak érdeke, hogy olyan legyen a főpap, aki nem fenyegeti az állami szuverenitást. Úgyhogy jó lenne, hogyha ezt az Önök kijelentése és az ő beszéde közti ellentmondást valahogy ellenőriznék. Mert éppen úgy néz ki, hogy továbbra is ellenőrizni akarják a főpapokat."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
Az MSZMP április 8-ra több – egyebek közt több ellenzéki szervezetnek is meghívót küldött – egy a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartott rendezvényére. A meghívás elfogadásáról az EKA-ba tömörült ellenzéki pártok április 7.-én éjfélig tartó vitát folytattak. Ebben a Kisgazdapárt részéről rajtam kívül Prepeliczay István és Böröcz István vettek részt. Jellemző az elnyúló megbeszélésre, hogy az emlékeztető több mint 15 oldalas.
D9, az EKA nyilatkozata MSZP-vel való tárgyalási hajlandóságról
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|