|
|
|
|
Új kelet-európai politika
|
London, 1989. március 29. (BBC, Panoráma) - A szovjet választások kimenetelének természetesen nagy hatása lesz Kelet-Európára nézve is. Következő témánk Kelet-Európa finnesítése. A Bush-kormányzat megfontolás tárgyává tette azt a tervet, melynek értelmében, ha Moszkva enyhít kelet-európai felügyeletén, a Nyugat ezt nem használná ki ellene. Az ezzel kapcsolatos nyugati reakciókat elemzi a BBC munkatársa, Jan Répa. A New York Timesnek adott interjújában Baker, amerikai külügyminiszter kifejtette: a tervek szerint a Szovjetunió a jövőben nagymértékben csökkentené politikai és katonai felügyeletét Kelet-Európában, hogy a kelet-európai országok szabadon intézhessék saját belügyeiket. A megegyezés értelmében a Nyugat viszont megígérte, hogy nem használja ki az így előállt helyzetet a Szovjetunió státusának aláásására. A terv lehetővé tenné a NATO és a Varsói Szerződés számára, hogy csökkentsék haderejüket anélkül, hogy az erőegyensúly felborulna. A külügyminiszter szerint a Bush- kormányzat komoly megfontolás tárgyává teszi a tervet, de fenntartásainak is hangot adott. Rendkívül fontos - mondta James Baker -, hogy Amerika formálisan is elismerje: Kelet-Európában Magyarország és Lengyelország például már most is a Nyugat felé tolódik el. Másfelől azonban, ha ez a folyamat megtorpanna, vagy anarchia törne ki, amelyet szovjet megtorlás követne, még mindig vissza lehet majd térni a keményebb kéz politikájához. Amerika az 1940-es évek óta szóban és elvben támogatta a kelet- európai politikai kezdeményezéseket, most azonban - úgy látszik - tevőlegesen is közreműködhet ezek elősegítésében. Minthogy azonban egyik nagyhatalom sem óhajt politikai földcsuszamlást Kelet- Európában, kapóra jön a szovjetekkel való megegyezés a tárgykörben. Baker azonban arra is rámutatott: Kelet-Európában sokan félnek, hogy egy második jaltai egyezmény áll küszöbön. Tehát egy olyan egyezmény, melynek értelmében a Nyugat hozzájárul, hogy Kelet- Európa ne érhesse el végső célját, nevezetesen az integrációt Nyugat-Európával. Hiszen csak kevés magyar, lengyel vagy cseh tiltakozna, ha például a Finnországéhoz hasonló státust ajánlanának fel országaiknak, tehát szuverén, el nem kötelezett státust, néhány jól definiált biztonsági elkötelezettséggel a Szovjetunió felé. A háború utáni Kelet-Európa radikális átrendezése kikerülhetetlenül felveti a két Németország jövőjének kérdését. Gyanítható, hogy például Nagy-Britannia és Franciaország igenis óhajt valamifajta szovjet jelenlétet Kelet-Európában a németek megfékezésére. Az amerikai álláspont azonban ennél kevésbé egyértelmű. A BBC tudósítója azt latolgatja, milyen válasz várható a szovjet kezdeményezésekre Washingtonból és Nyugat-Európából. A BBC diplomáciai tudósítója a téma kapcsán azt tekinti át, milyen reakciókat válthat ki a tervezett új kelet-európai politika Amerika szövetségeseiből. Howe brit külügyminiszter például Londonban a múlt hónapban azt mondta, nem ért egyet egy Moszkvával folytatandó, titokzatosságba burkolt dialógus tervével, ez ugyanis azt indikálná, hogy a Szovjetunió továbbra is felügyeletet gyakorol Kelet-Európában. Nagy-Britannia, Franciaország, Nyugat-Németország és Amerika legtöbb nyugat-európai szövetségese úgy érzi, Kelet-Európa számos országa máris gyorsan távolodik a szovjet múlttól, és teszi ezt Moszkva beleegyezésével. Ezért pedig minden kelet-európai államot egyénileg kell megítélni. Egy jövőbeli Baker-Sevardnadze-paktum lehetőségét és esetleges következményeit tekintettük át. Kelet-Európa- jövőjéről szóltunk, melynek lényeges eleme a közelmúlt történelmének áttekintése, átértékelése. +++
1989. március 29., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(NŐI HANG) A Mai Nap most végetért adásában, pénteken, aztj mondták, a magyar kormány tervezi, hogy a továbbiakban vagy későbbiekben nem szól bele a római katolikus főpapok véleményezésébe, tehát nem szükséges az előzetes hozzájárulása. Én pedig tegnap este néztem a Hírháttér című műsort, amelyben Sarkani Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese éppen azt nyilatkozta, hogy az állam szuverenitásának védelmében ezt az intézményt, mint beleszólást, továbbra is fenntartják, mert az államnak érdeke, hogy olyan legyen a főpap, aki nem fenyegeti az állami szuverenitást. Úgyhogy jó lenne, hogyha ezt az Önök kijelentése és az ő beszéde közti ellentmondást valahogy ellenőriznék. Mert éppen úgy néz ki, hogy továbbra is ellenőrizni akarják a főpapokat."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
Az MSZMP április 8-ra több – egyebek közt több ellenzéki szervezetnek is meghívót küldött – egy a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartott rendezvényére. A meghívás elfogadásáról az EKA-ba tömörült ellenzéki pártok április 7.-én éjfélig tartó vitát folytattak. Ebben a Kisgazdapárt részéről rajtam kívül Prepeliczay István és Böröcz István vettek részt. Jellemző az elnyúló megbeszélésre, hogy az emlékeztető több mint 15 oldalas.
D9, az EKA nyilatkozata MSZP-vel való tárgyalási hajlandóságról
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|