Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › április 07.
1989  1990
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Magyar Autóklub közleménye

"A Magyar Autóklub ügyvezető elnöksége határozottan tiltakozik az autópálya használati díj bevezetése ellen. Semmilyen elfogadható ok nem indokolja a költségnövelő és elsősorban a bürokráciát gyarapító intézkedést."
SZER, Hírek

"Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja kijelentette: nem lehetetlen, hogy visszaveszik a pártba Király Zoltánt, Bíró Zoltánt, Bihari Mihályt és Lengyel Lászlót. Berecz hozzáfűzte azonban, hogy Lengyel és Bihari már korábban közölte: nem tart többé igényt a párttagságra."

Új kelet-európai politika

London, 1989. március 29. (BBC, Panoráma) - A szovjet választások
kimenetelének természetesen nagy hatása lesz Kelet-Európára nézve
is. Következő témánk Kelet-Európa finnesítése.
    
    A Bush-kormányzat megfontolás tárgyává tette azt a tervet, melynek
értelmében, ha Moszkva enyhít kelet-európai felügyeletén, a Nyugat
ezt nem használná ki ellene. Az ezzel kapcsolatos nyugati
reakciókat elemzi a BBC munkatársa, Jan Répa.
    
    A New York Timesnek adott interjújában Baker, amerikai
külügyminiszter kifejtette: a tervek szerint a Szovjetunió a
jövőben nagymértékben csökkentené politikai és katonai felügyeletét
Kelet-Európában, hogy a kelet-európai országok szabadon intézhessék
saját belügyeiket. A megegyezés értelmében a Nyugat viszont
megígérte, hogy nem használja ki az így előállt helyzetet a
Szovjetunió státusának aláásására. A terv lehetővé tenné a NATO és
a Varsói Szerződés számára, hogy csökkentsék haderejüket anélkül,
hogy az erőegyensúly felborulna. A külügyminiszter szerint a Bush-
kormányzat komoly megfontolás tárgyává teszi a tervet, de
fenntartásainak is hangot adott.
    
    Rendkívül fontos - mondta James Baker -, hogy Amerika formálisan is
elismerje: Kelet-Európában Magyarország és Lengyelország például
már most is a Nyugat felé tolódik el. Másfelől azonban, ha ez a
folyamat megtorpanna, vagy anarchia törne ki, amelyet szovjet
megtorlás követne, még mindig vissza lehet majd térni a keményebb
kéz politikájához.
    
    Amerika az 1940-es évek óta szóban és elvben támogatta a kelet-
európai politikai kezdeményezéseket, most azonban - úgy látszik -
tevőlegesen is közreműködhet ezek elősegítésében. Minthogy azonban
egyik nagyhatalom sem óhajt politikai földcsuszamlást Kelet-
Európában, kapóra jön a szovjetekkel való megegyezés a tárgykörben.
    
    Baker azonban arra is rámutatott: Kelet-Európában sokan félnek,
hogy egy második jaltai egyezmény áll küszöbön. Tehát egy olyan
egyezmény, melynek értelmében a Nyugat hozzájárul, hogy Kelet-
Európa ne érhesse el végső célját, nevezetesen az integrációt
Nyugat-Európával. Hiszen csak kevés magyar, lengyel vagy cseh
tiltakozna, ha például a Finnországéhoz hasonló státust ajánlanának
fel országaiknak, tehát szuverén, el nem kötelezett státust, néhány
jól definiált biztonsági elkötelezettséggel a Szovjetunió felé.
    
    A háború utáni Kelet-Európa radikális átrendezése kikerülhetetlenül
felveti a két Németország jövőjének kérdését. Gyanítható, hogy
például Nagy-Britannia és Franciaország igenis óhajt valamifajta
szovjet jelenlétet Kelet-Európában a németek megfékezésére. Az
amerikai álláspont azonban ennél kevésbé egyértelmű.
    
    A BBC tudósítója azt latolgatja, milyen válasz várható a szovjet
kezdeményezésekre Washingtonból és Nyugat-Európából. A BBC
diplomáciai tudósítója a téma kapcsán azt tekinti át, milyen
reakciókat válthat ki a tervezett új kelet-európai politika Amerika
szövetségeseiből. Howe brit külügyminiszter például Londonban a
múlt hónapban azt mondta, nem ért egyet egy Moszkvával folytatandó,
titokzatosságba burkolt dialógus tervével, ez ugyanis azt
indikálná, hogy a Szovjetunió továbbra is felügyeletet gyakorol
Kelet-Európában.
    
    Nagy-Britannia, Franciaország, Nyugat-Németország és Amerika
legtöbb nyugat-európai szövetségese úgy érzi, Kelet-Európa számos
országa máris gyorsan távolodik a szovjet múlttól, és teszi ezt
Moszkva beleegyezésével. Ezért pedig minden kelet-európai államot
egyénileg kell megítélni.
    
    Egy jövőbeli Baker-Sevardnadze-paktum lehetőségét és esetleges
következményeit tekintettük át. Kelet-Európa- jövőjéről szóltunk,
melynek lényeges eleme a közelmúlt történelmének áttekintése,
átértékelése. +++
    


1989. március 29., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"(NŐI HANG) A Mai Nap most végetért adásában, pénteken, aztj mondták, a magyar kormány tervezi, hogy a továbbiakban vagy későbbiekben nem szól bele a római katolikus főpapok véleményezésébe, tehát nem szükséges az előzetes hozzájárulása. Én pedig tegnap este néztem a Hírháttér című műsort, amelyben Sarkani Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese éppen azt nyilatkozta, hogy az állam szuverenitásának védelmében ezt az intézményt, mint beleszólást, továbbra is fenntartják, mert az államnak érdeke, hogy olyan legyen a főpap, aki nem fenyegeti az állami szuverenitást. Úgyhogy jó lenne, hogyha ezt az Önök kijelentése és az ő beszéde közti ellentmondást valahogy ellenőriznék. Mert éppen úgy néz ki, hogy továbbra is ellenőrizni akarják a főpapokat."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

Az MSZMP április 8-ra több – egyebek közt több ellenzéki szervezetnek is meghívót küldött – egy a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartott rendezvényére. A meghívás elfogadásáról az EKA-ba tömörült ellenzéki pártok április 7.-én éjfélig tartó vitát folytattak. Ebben a Kisgazdapárt részéről rajtam kívül Prepeliczay István és Böröcz István vettek részt. Jellemző az elnyúló megbeszélésre, hogy az emlékeztető több mint 15 oldalas.
D9, az EKA nyilatkozata MSZP-vel való tárgyalási hajlandóságról

890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD