|
|
|
|
Megkezdődött a KISZ budapesti küldöttgyűlése (1. rész)
|
1989. április 7., péntek - A KISZ közelgő XII. kongresszusának előkészítéseként pénteken megkeződött az ifjúsági szövetség kétnaposra tervezett budapesti küldöttgyűlése. A tanácskozás résztvevői az első napon értékelték a három esztendővel ezelőtti küldöttgyűlésen elfogadott intézkedési terv végrehajtását, és megtárgyalták a pénzügyi ellenőrző bizottság beszámolóját.
A budapestiek úgy tervezik, hogy a KISZ kongresszusát követően, májusban újabb küldöttgyűlést tartanak annak érdekében, hogy megalapozott döntésekre épülve születhessék újjá a fővárosban az ifjúsági mozgalom. A fővárosi KISZ-esek ugyanis úgy vélik: a KISZ megújulása nem köthető egy időponthoz, egy küldöttgyűléshez vagy egy kongresszushoz. Ezek csupán állomások az átalakulási folyamatban, amely akár éveket is igénybe vehet. A KISZ átalakításának eddigi folyamatában a fővárosban mintegy 46 ezren csatlakoztak az egyelőre Baloldali Ifjúsági Társulás nevet viselő budapesti ifjúsági szövetséghez. Küldötteik - több mint kétszázan - vaskos paksamétát kaptak a szervezőktől: a küldöttértekezlet dokumentumait. Talán éppen azért, mert ebben a hagyományos gyakorlat folytatását érzékelték, a budapesti KISZ-esek véleménye - amelyet a küldöttgyűlésen tolmácsoltak - az volt: elég a papírokból, a tagság tartalmi átalakulást kíván. Az olykor indulatos, helyenként szellemes vitában, az esetenként ténybeli tévedéseket tartalmazó vagy az alapvető információk hiányát tükröző felszólalásokban többször megfogalmazódott: világos, érthető, ésszerű és hosszú távra szóló programmal kell mind a KISZ-tagság, mind pedig az ifjúság elé kiállni. Ez az ifjúsági szövetség számára - bárhogyan is hívják a jövőben - létkérdés. Volt, aki annak a véleményének adott hangot, hogy a KISZ átalakítási folyamatában tetten érhető az ,,atyáskodó reformizmus,,, azaz vannak, akik úgy gondolkodnak: még egyszer, utoljára a tagság megkérdezése nélkül döntünk, vezetünk be reformokat... Sokak nevében tette fel kérdéseinek sorozatát egy VI. kerületi küldött a KISZ vezetőinek, közöttük a KISZ KB jelenlévő első titkárának: Milyen vezető az, aki az apparátusát nem tudja színvonalas munkára bírni, és a kongresszusra készülve minden épeszű határidőn túl bocsát vitára feldolgozhatatlan, megvitathatatlan anyagokat? (folyt.köv.)
1989. április 7., péntek 19:32
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(NŐI HANG) A Mai Nap most végetért adásában, pénteken, aztj mondták, a magyar kormány tervezi, hogy a továbbiakban vagy későbbiekben nem szól bele a római katolikus főpapok véleményezésébe, tehát nem szükséges az előzetes hozzájárulása. Én pedig tegnap este néztem a Hírháttér című műsort, amelyben Sarkani Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese éppen azt nyilatkozta, hogy az állam szuverenitásának védelmében ezt az intézményt, mint beleszólást, továbbra is fenntartják, mert az államnak érdeke, hogy olyan legyen a főpap, aki nem fenyegeti az állami szuverenitást. Úgyhogy jó lenne, hogyha ezt az Önök kijelentése és az ő beszéde közti ellentmondást valahogy ellenőriznék. Mert éppen úgy néz ki, hogy továbbra is ellenőrizni akarják a főpapokat."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
Az MSZMP április 8-ra több – egyebek közt több ellenzéki szervezetnek is meghívót küldött – egy a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartott rendezvényére. A meghívás elfogadásáról az EKA-ba tömörült ellenzéki pártok április 7.-én éjfélig tartó vitát folytattak. Ebben a Kisgazdapárt részéről rajtam kívül Prepeliczay István és Böröcz István vettek részt. Jellemző az elnyúló megbeszélésre, hogy az emlékeztető több mint 15 oldalas.
D9, az EKA nyilatkozata MSZP-vel való tárgyalási hajlandóságról
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|