|
|
|
|
Többpártrendszer - KZ (1. rész)
|
Tamássy Sándor, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. március 10. péntek. (MTI-tud) - A többpártrendszernek a magyar fegyveres erőkre gyakorolt hatásait elemzi egy olvasói levélre válaszolva pénteken a Krasznaja Zvezda.
A szovjet hadsereg lapja példaként idézi, hogy több szocialista országban - így az NDK-ban és Lengyelországban is - már jóideje több párt létezik, de a fegyveres erők tekintetében elismert a NSZEP, illetve a LEMP vezető szerepe. A Krasznaja Zvezda hangsúlyozza, hogy Magyarországon egyelőre csak egy párt működik: az MSZMP februári ülésén született döntés a politikai pluralizmus kibontakoztatásáról. E KB-ülésen ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az MSZMP meghatározó szerepet kíván játszani a magyar társadalomban, s ezt politikai eszközökkel, mindenekelőtt programjával és meggyőzéssel valósítja meg. Nyilvánvaló, hogy a magyar néphadsereg sem vonhatja ki magát az országban végbemenő folyamatokból - emeli ki a Krasznaja Zvezda tudósítója, s beszámol arról, hogy az olvasói levél kapcsán tájékozódott a moszkvai magyar katonai attasénál, Varga László vezérőrnagynál, aki Fejti György KB-titkárnak az egyik pártaktíván elhangzott beszédével ismertette meg az újságírót. A kibontakozó összképet felvázolva a szovjet hadsereg lapja kitér arra, hogy a párttörvény csak augusztusban kerül a parlament elé, de a magyar fegyveres erőkben már kibontakozott a vita arról: lehetnek-e más párt tagjai a tisztek, akiknek túlnyomó többsége az MSZMP tagja. Vannak olyan hangok is, hogy a hadsereget ,,politikamentessé,, kell tenni, s a szolgálatukat teljesítőknek kívül kell maradniuk a pártokon. Fejti szavait idézve a lap hangsúlyozza, hogy Magyarországon szó sincs és nem is lesz a hadsereg ,,depolitizálásáról,, , ugyanis az MSZMP vezető szerepe nélkül az nem tudja teljesíteni összes funkcióját, nem lehet stabilizációs tényező az országban, nem biztosíthatja a honvédelmi feladatok megoldását, szövetségesi kötelezettségeinek teljesítését a Varsói Szerződés keretein belül. Nem reális az az egyesek által hangoztatott vélemény sem, hogy a különböző pártoknak ,,egyenlő esélyeket,, kellene biztosítani a hadseregben, lehetővé téve alapszervezetek létrejöttét, tagtoborzást a hivatásos állomány között. (folyt.)
1989. március 10., péntek 12:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(NŐI HANG) A Mai Nap most végetért adásában, pénteken, aztj mondták, a magyar kormány tervezi, hogy a továbbiakban vagy későbbiekben nem szól bele a római katolikus főpapok véleményezésébe, tehát nem szükséges az előzetes hozzájárulása. Én pedig tegnap este néztem a Hírháttér című műsort, amelyben Sarkani Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese éppen azt nyilatkozta, hogy az állam szuverenitásának védelmében ezt az intézményt, mint beleszólást, továbbra is fenntartják, mert az államnak érdeke, hogy olyan legyen a főpap, aki nem fenyegeti az állami szuverenitást. Úgyhogy jó lenne, hogyha ezt az Önök kijelentése és az ő beszéde közti ellentmondást valahogy ellenőriznék. Mert éppen úgy néz ki, hogy továbbra is ellenőrizni akarják a főpapokat."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
Az MSZMP április 8-ra több – egyebek közt több ellenzéki szervezetnek is meghívót küldött – egy a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartott rendezvényére. A meghívás elfogadásáról az EKA-ba tömörült ellenzéki pártok április 7.-én éjfélig tartó vitát folytattak. Ebben a Kisgazdapárt részéről rajtam kívül Prepeliczay István és Böröcz István vettek részt. Jellemző az elnyúló megbeszélésre, hogy az emlékeztető több mint 15 oldalas.
D9, az EKA nyilatkozata MSZP-vel való tárgyalási hajlandóságról
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|