|
|
 |
|
 |
Bécsi külügyminiszteri találkozó - kedd délután - 1.
|
Bécs, 1989. március 7. (MTI-tud) - A kedd délutáni ülés első szónoka, Thorvald Stoltenberg norvég külügyminiszter annak a véleményének adott hangot, hogy a meglepetésszerű támadásokra lehetőséget adó fegyverzetek felszámolása csökkenteni fogja a biztonságnak a nukleáris fegyverektől való függőségét. Norvégia álláspontja szerint az európai biztonsághoz hozzátartozik a bécsi záródokumentumban az államok által vállalt új kötelezettségek teljesítése is. A miniszter kifogásolta, hogy az utóbbi idők eseményeinek bizonysága szerint ,,nem minden ország,, tesz eleget e kötelezettségeinek.
Csehszlovákia - más szocialista országokkal együtt - javasolja,
hogy hozzanak létre a háborús veszély csökkentésének céljából közös
európai katonai információs központot. Ezt országa nevében Jaromir
Johanes külügyminiszter közölte a délutáni ülésen. Mint elmondta,
csehszlovák megítélés szerint ugyancsak hasznos lenne kialakítani a
NATO és a Varsói Szerződés országainak közös határai mentén
úgynevezett ,,jószomszédsági övezetet,, , amelyben a katonai erőket
az okvetlenül szükséges szintre korlátoznák, előmozdítva ezáltal a
konfliktusveszély igen nagymérvű csökkentését. Felszólalásának egy
másik részében Johanes emlékeztetett arra,, hogy országa is
segítette a bécsi záródokumentum létrehozását, és kifejtette: az
együttműködést komolyan és - mint mondta - ,,alaptalan vádaskodások
nélkül,, kellene folytatni.
Ioan Totu román külügyminiszter ismertette országának azt a
javaslatát, hogy a NATO és a Varsói Szerződés országai a 2000. évig
átlagosan 50 százalékkal csökkentsék fegyveres erőiket és katonai
kiadásaikat, ezen belül az erősebben felfegyverkezett országok
nagyobb, a többiek pedig kisebb arányban. A román elképzelés szerint
az országok az így felszabaduló pénzforrásokat csak polgári célokra
fordíthatják és önkéntes alapon tájékozatást adnának arról, hogy a
megtakarítást milyen gazdasági vagy szociális programokra használják
fel.
Málta külügyminisztere, Vincent Tabone bírálta, hogy a helsinki
folyamat résztvevő államai nem jutottak előre a vitás kérdések békés
rendezésének sokszor tárgyalt ügyében. Kifejezte reményét, hogy a 35
ország Málta által 1991 elején erről a témáról rendezendő
tanácskozása eredményes lesz. +++
1989. március 7., kedd 19:56
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(NŐI HANG) A Mai Nap most végetért adásában, pénteken, aztj mondták, a magyar kormány tervezi, hogy a továbbiakban vagy későbbiekben nem szól bele a római katolikus főpapok véleményezésébe, tehát nem szükséges az előzetes hozzájárulása. Én pedig tegnap este néztem a Hírháttér című műsort, amelyben Sarkani Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese éppen azt nyilatkozta, hogy az állam szuverenitásának védelmében ezt az intézményt, mint beleszólást, továbbra is fenntartják, mert az államnak érdeke, hogy olyan legyen a főpap, aki nem fenyegeti az állami szuverenitást. Úgyhogy jó lenne, hogyha ezt az Önök kijelentése és az ő beszéde közti ellentmondást valahogy ellenőriznék. Mert éppen úgy néz ki, hogy továbbra is ellenőrizni akarják a főpapokat."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
Az MSZMP április 8-ra több – egyebek közt több ellenzéki szervezetnek is meghívót küldött – egy a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartott rendezvényére. A meghívás elfogadásáról az EKA-ba tömörült ellenzéki pártok április 7.-én éjfélig tartó vitát folytattak. Ebben a Kisgazdapárt részéről rajtam kívül Prepeliczay István és Böröcz István vettek részt. Jellemző az elnyúló megbeszélésre, hogy az emlékeztető több mint 15 oldalas.
D9, az EKA nyilatkozata MSZP-vel való tárgyalási hajlandóságról
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|