|
|
|
|
Bécsi külügyminiszteri találkozó - felszólalások
|
Sebestyén Tibor, az MTI tudósítója jelenti:
Bécs, 1989. március 7. kedd (MTI-tud) - Európa stabilitásáért mindkét katonai szövetség felelősséggel tartozik - hangoztatta beszédében Roland Dumas francia külügyminiszter. Leszögezte: Franciaország szolidáris szövetségeseivel, de Európa egészének ügyét nem akarja a szövetségi rendszer szemüvegén át nézni. E felfogás jegyében szükségesnek tartja, hogy az európai leszerelésről kezdődő bécsi VSZ-NATO tárgyalásokat beillesszék a helsinki folyamatba, s később e tárgyalásokon a helsinki záróokmány mind a 35 aláíró-állama részt vehessen.
Dumas kifejtette azt a francia álláspontot, amely szerint a nukleáris fegyverzet az elrettentés pótolhatatlan eszköze, és helytelenítette azt az elgondolást, hogy Európában különleges biztonsági övezeteket alakítsanak ki, mondván: ezek védelme különleges feladatokat róna a két katonai szövetségre. Végül arról szólt, hogy az 1984-86-os stockholmi konferencia és a nemrég zárult bécsi utótalálkozó nyomán az európai biztonsági és együttműködési folyamatban immár valósággá vált az információcsere és az ellenőrzés rendszere, de a további valódi előrehaladás nem képzelhető el a földrészen a hagyományos haderők egyenlőtlenségeinek megszüntetése nélkül. A Kanada nevében Mary Collins védelmi miniszterhelyettes elismerően beszélt arról, hogy az új szovjet politika lendületes folyamatot indított el a kelet-nyugati viszonyban, s hogy a Szovjetunió és Varsói Szerződés többi országa a védelmi képességre helyezi a hangsúlyt katonai doktrinájában. Bejelentette: Kanada a bizalomerősítési tárgyalásokon javasolni fogja, hogy a katonai szervezetekre és tevékenységre vonatkozóan évenként szervezzenek információcserét. Brian Lenihan ír külügyminiszter többek között hangoztatta, hogy az új bécsi tárgyalásokat csak a résztvevők céljainak világos megjelölése, valamint a politikai és technikai nehézségek leküzdésére irányuló politikai akarata teheti eredményessé. Mint rámutatott, a tapasztalatok szerint a puszta fegyverkorlátozás nem vet véget a fegyverkezési versenynek, ezért a leszerelést most már nem szabad csupán távlati célnak tekinteni. +++
1989. március 7., kedd 19:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(NŐI HANG) A Mai Nap most végetért adásában, pénteken, aztj mondták, a magyar kormány tervezi, hogy a továbbiakban vagy későbbiekben nem szól bele a római katolikus főpapok véleményezésébe, tehát nem szükséges az előzetes hozzájárulása. Én pedig tegnap este néztem a Hírháttér című műsort, amelyben Sarkani Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese éppen azt nyilatkozta, hogy az állam szuverenitásának védelmében ezt az intézményt, mint beleszólást, továbbra is fenntartják, mert az államnak érdeke, hogy olyan legyen a főpap, aki nem fenyegeti az állami szuverenitást. Úgyhogy jó lenne, hogyha ezt az Önök kijelentése és az ő beszéde közti ellentmondást valahogy ellenőriznék. Mert éppen úgy néz ki, hogy továbbra is ellenőrizni akarják a főpapokat."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
Az MSZMP április 8-ra több – egyebek közt több ellenzéki szervezetnek is meghívót küldött – egy a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartott rendezvényére. A meghívás elfogadásáról az EKA-ba tömörült ellenzéki pártok április 7.-én éjfélig tartó vitát folytattak. Ebben a Kisgazdapárt részéről rajtam kívül Prepeliczay István és Böröcz István vettek részt. Jellemző az elnyúló megbeszélésre, hogy az emlékeztető több mint 15 oldalas.
D9, az EKA nyilatkozata MSZP-vel való tárgyalási hajlandóságról
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|