|
|
 |
|
 |
Az MSZMP KB ülése - Szűrös Mátyás beszéde (18. rész)
|
A záródokumentum emberi jogi-humanitárius kérdésekkel foglalkozó
részei azt tanúsítják, hogy az emberi jogok kérdésköre az államközi
kapcsolatok szerves részévé vált. Az e kérdésekben megfogalmazott
rendelkezések nagy része a Varsói Szerződés országai többségének e
téren való lemaradását, s az átalakítás hozta lehetőségeket tükrözi.
E rendelkezések kialakítása során a Varsói Szerződés részéről még
mindig a nyugati követelések kivédésére való törekvés volt az
irányadó, s nem volt saját cselekvési koncepciója még az olyan,
számára hagyományosan kedvező területeken sem, mint a kultúra és az
oktatás.
Jelentősnek és hatását tekintve példa nélkülinek tekinthető az
úgynevezett emberi dimenzió konzultációs és ellenőrző rendszerének
létrehozása, melynek keretében évente emberi jogi-humanitárius
találkozókra kerül sor. Fontos helyet foglalt el a találkozón az
emberi jogi-humanitárius kérdések közötti a nemzeti kisebbségek
témaköre, amelyben minőségileg új, előremutató kötelezettségek
elfogadására került sor.
Az eddig inkább blokkjellegű tárgyalásokhoz szokott találkozón
újszerű volt a csoportokon belüli egységek megbomlása. A Varsói
Szerződésen belüli eltérések erőteljesen nyilvánultak meg a
gazdasági, s különösen az emberi jogi-humanitárius kérdések vitái
során. A találkozó a Varsói Szerződésen belüli sokszínűség
szemléletes megnyilvánulásának fóruma lett, és ezzel összefüggésben
Románia nemzetközi tekintélye további hanyatlásának színterévé vált.
Magyarország európai elkötelezettségének, az összeurópai
megértés és együttműködés kialakításának, a földrész
megosztottságának kiküszöbölése szellemében lépett fel a bécsi
találkozón. Elgondolásaink helyet kaptak a záródokumentumban.
Jelentősnek tartjuk, hogy először kerültek rögzítésre a nemzetiségi
egyének kapcsolattartási lehetőségei a más államokban élő, velük
azonos nemzeti eredetű személyekkel, joguk az anyanyelvi
információkhoz, nyelvük, kulturális és történelmi műemlékeik
megőrzéséhez, valamint a saját kultúra oktatásához, az arról szóló
ismeretek megszerzéséhez. A záródokumentumban foglalt minden
rendelkezés valamennyi résztvevő állam számára kötelező.
Magyarország azokat ilyen alapon fogja végrehajtani, és a
végrehajtást számonkérni a többi résztvevő államtól. Nem fogadjuk el
Románia ,,értelmező-fenntartási,, nyilatkozatát, amely szerint
válogatni lehetne a kötelezettségek között. (folyt. köv.)
1989. március 7., kedd 19:34
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(NŐI HANG) A Mai Nap most végetért adásában, pénteken, aztj mondták, a magyar kormány tervezi, hogy a továbbiakban vagy későbbiekben nem szól bele a római katolikus főpapok véleményezésébe, tehát nem szükséges az előzetes hozzájárulása. Én pedig tegnap este néztem a Hírháttér című műsort, amelyben Sarkani Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese éppen azt nyilatkozta, hogy az állam szuverenitásának védelmében ezt az intézményt, mint beleszólást, továbbra is fenntartják, mert az államnak érdeke, hogy olyan legyen a főpap, aki nem fenyegeti az állami szuverenitást. Úgyhogy jó lenne, hogyha ezt az Önök kijelentése és az ő beszéde közti ellentmondást valahogy ellenőriznék. Mert éppen úgy néz ki, hogy továbbra is ellenőrizni akarják a főpapokat."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
Az MSZMP április 8-ra több – egyebek közt több ellenzéki szervezetnek is meghívót küldött – egy a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartott rendezvényére. A meghívás elfogadásáról az EKA-ba tömörült ellenzéki pártok április 7.-én éjfélig tartó vitát folytattak. Ebben a Kisgazdapárt részéről rajtam kívül Prepeliczay István és Böröcz István vettek részt. Jellemző az elnyúló megbeszélésre, hogy az emlékeztető több mint 15 oldalas.
D9, az EKA nyilatkozata MSZP-vel való tárgyalási hajlandóságról
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|