Rendszerváltás és az MTI

	Menekültek
Washington, 1989. március 29. (Amerika Hangja, Sajtószemle) - A Chicago Tribune hasábjain beszámolnak arról, hogy most már nemcsak magyarok, hanem román nemzetiségűek is nagy számban menekülnek hazájukból Magyarországra. Romániából az éjszaka leple alatt különböző utakon jönnek át a határon. Elhagyott erdei ösvényeken, kikerülve a fegyveres határőröket, vagy pedig a Tisza vizén kelnek át, öreg teherautó- belsőkbe kapaszkodva. Céljuk azonban valamennyiüknek közös: elmenekülni Ceausescu Romániájából, a gazdasági nyomorba döntött és politikailag elnyomott hazájukból, s eljutni a reformokat jelenleg megvalósító és viszonylagos jólétben élő szomszéd állam területére, Magyarországra. A menekültek az elsők a történelemben, akik egyik kommunista országból szöknek a másikba. Magyar menekültügyi szakértők elmondták, hogy ezeknek az embereknek csak kis hányada - kevesebb mint 10 százalék - és túlnyomórészt román nemzetiségűek akarnak továbbutazni Nyugatra. A menekültek nagy többsége - mintegy 88 százaléka - magyar, akik saját nyelvüket akarják beszélni, és saját etnikai közösségükben akarnak élni. Azokban a régi időkben, mielőtt Gorbacsov megkezdte reformprogramjának, a glasznosztynak és a peresztrojkának a megvalósítását, Magyarország még kötelességtudóan játszotta a jó szocialista szomszéd szerepét és visszaadott minden szökött romániai állampolgárt a román határvédelmi szerveknek. A viszálymentes szocialista bajtársiasság ideje azonban lejárt. Elmúltak azok a régi szép idők, amikor a szovjet tömb országai még a jószomszédság mintaképei voltak. Magyarország 15 hónappal ezelőtt felmondta a régi határegyezményt Romániával. Németh Ferenc, aki a kormány által létrehozott budapesti menekültközpont vezetője, elmondotta: azóta több mint 14 ezer román állampolgár kapott menedéket. Ezenfelül több ezerre tehető azoknak a száma, akik illegálisan tartózkodnak Magyarországon, mert egyrészt nem ismerik az új rendelkezéseket, másrészt félnek, hogyha jelentkeznék, akkor visszaadják őket a román szerveknek. Nyugati diplomaták és a magyar hatóságok véleménye szerint ez a menekültek számára több év romániai kényszermunkatábort jelentene. Magyarország a nemzetközi nyilvánosság előtt bírálta Ceausescut a körülbelül kétmillióra becsült erdélyi magyar kisebbséggel való bánásmód miatt. A magyar vádak a Ceausescu-tervre koncentrálódtak, melyek értelmében a román pártvezér körülbelül 13 ezer falut akar buldózerekkel a földdel egyenlővé tenni, és a lakosságot sivár betonépítményekbe kényszeríteni. A tiltakozás kiváltotta Bukarest ellenreakcióját, és Románia azzal vádolta Magyarországot ekkor, hogy a trianoni békeszerződésben elvesztett erdélyi területek visszaszerzésére törekszik. Mint ismeretes, a magyar Erdélyt 1918-ban csatolták Romániához, majd 1940 és 1945 között rövid időre visszatérhetett az anyaországhoz. A II. világháború után ismét román fennhatóság alá került. Németh Ferenc szerint a melegebb idő visszatértével a menekültek újabb hullámát várják, mivel a kizöldült természet kedvezőbb lehetőségeket nyújt az elrejtőzéshez és a határon való átjutáshoz, valamint a folyókon is megkönnyíti az átkelést. Tárt karokkal várjuk őket - mondta a budapesti menekültközpont vezetője. Három fiatal menekült - akik feltehetőleg teherautó-gumival keltek át a határfolyón - elmondta, hogy amikor magyar területre érkeztek, vizes ruháik megszáradásáig a magyar határőrök egyenruhákat adtak nekik. Németh Ferenc egy interjúban közölte, hogy a legtöbb menekültnek Budapestre érkezése után napokon belül sikerül munkát adni. Mindazonáltal elhelyezésük állandó probléma marad, mert a helyi lakosság is lakáshiánnyal küzd. Akik gyermekek nélkül érkeznek, azoknak könnyebb a dolguk, azokat elhelyezik munkásszállásokon, de gyakran felkérik az állami vállalatokat is, hogy bocsássanak a menekültek rendelkezésére lakást. A menekültek gyakran oly öreg, rossz állapotban lévő lakást kapnak, amelybe a helyi lakosság nem költözne be - mondta Németh. A kormány a múlt év folyamán körülbelül 300 millió forintot fordított a menekültek segélyezésére, amelyhez még hozzájön az egyház és a magánszemélyek által otthon és külföldön gyűjtött adomány. Ez az anyagi áldozat tette lehetővé a városi hatóságoknak Budapesten és a keleti, valamint a déli határ mentén, hogy azonnali segélyben részesíthessék a menekülteket. A glasznoszty, vagyis a nyíltság másik jele, hogy az állami támogatás kiegészítésére az egykor üldözött egyháznak engedélyezték a menekültsegélyezési program megindítását. Németh Géza lelkésznek - akit 1972-ben politikai okok miatt eltávolítottak a magyar református egyházból - például a közelmúltban engedélyezték papi hivatásának folytatását. Most Budapest fővárosban széles körű tevékenységet folytat a menekültek segélyezésére. A templomot minden pénteken menekültek százai keresik fel, hogy élelmiszer- és ruhasegélyben részesüljenek, és részt vegyenek a külön számukra tartott istentiszteleten. A menekültek gyakran és hosszan panaszkodnak Ceausescuról, aki megpróbálja eltörölni a magyar nemzetiségű kultúrát, megszüntetni a magyar nyelvű iskolákat, és mindent elkövet, hogy a magyarokat románlakta területekre telepítse. +++ 1989. március 29., szerda
Vissza » A hírhez kapcsolódik »