Rendszerváltás és az MTI

	Romániai menekültek
London, 1989. március 14. (BBC, A világ minden tájáról) - Horváth István magyar belügyminiszter az Országgyűléshez a menekültproblémáról beterjesztett jelentéséből kiderül, hogy a magyar hatóságok most már csupáncsak nagyon kevés romániai magyar menekültet küldenek vissza. A belügyminiszter egyben jelezte: Magyarország arra készül, hogy felmondja 10 éves kétoldalú szerződését Romániával, mert az nem teszi lehetővé a kettős állampolgárságot. - Pártos Gábor hírmagyarázata következik: - A romániai menekültek áradata az utóbbi egy év során komoly gondokat okozott a magyar hatóságoknak. A román állampolgárok - közöttük is elsősorban a romániai magyarok - 1987 vége felé kezdtek nagyobb számban érkezni Magyarországra. A rezsim egyre fokozódó elnyomatása elől menekültek, amelyet a nemzeti kisebbségek esetében még a származásuk miatti hátrányos megkülönböztetés is tetézett. A magyar hatóságok tavaly 12 ezer tartózkodási engedélyt adtak ki a romániai menekültek számára, s ezt a számot az idén további kétezerrel növelték. A Magyarországra települt romániai polgárok száma azonban ennél jóval nagyobb: a hivatalos okmányokkal nem rendelkezők és a törvényes csatornákon érkezők összesen mintegy 30 ezren vannak. Mindez ismeretes a magyarok előtt, sokan nem tudták azonban - és az idén januárban nem kis megbotránkozással értesültek róla -, hogy a menekülést megkísérlők meglehetősen nagy része soha sem talált menedékre Magyarországon. Tavaly az illegális határátlépők mintegy negyedét visszaszállították Romániába. A magyar hatóságok által bűnözőknek, csavargóknak, illetve román rendőrségi besúgóknak minősített személyek száma elérte az 1652-t. Semmilyen fellebbviteli szervhez nem fordulhattak panasszal kiutasításuk miatt, amiről az esetek többségében a határőrség parancsnokai, vagy a helyi rendőrség szervei döntöttek. Az év elején nagy felháborodást váltott ki az, hogy ilyen sok menekülőt visszautasítottak. A közvélemény reagálását az utóbbi időben mindinkább figyelembe vevő hatóságok most igyekeznek más magatartást tanúsítani. Horváth István belügyminiszter a múlt héten az Országgyűlésen azt mondta, hogy a minimumra csökkentették a visszautasítottak számát, és februárban már csupán nem egész 3 százalékuk került vissza Romániába. A belügyminiszter azt is bejelentette, hogy Magyarország tárgyalni kíván Romániával a kettős állampolgárság lehetővé tételéről. A jelenlegi szerződések értelmében a Magyarországra távozó román állampolgárok nem kaphatnak magyar állampolgárságot, mindaddig, amíg a bukaresti hatóságok fel nem mentik őket román állampolgárságuk alól. Az 1980-ban megkötött szerződés jövő februárban jár le, és az egyik záradék értelmében ekkor automatikusan életbe lép újabb öt évre. Ha valamely ország nem hajlandó a megállapodás felújítására, akkor ezt hat hónappal korábban jeleznie kell. Horváth István most elismerte, hogy Magyarország készen áll egy ilyen lépés megtételére, ha Bukaresttel időközben nem tud megegyezni. Mindezek a problémák egy olyan időszakban jelentkeznek, amikor Magyarország 'a nemzetközi rendelkezésekkel összhangban igyekszik megfelelő törvényes kereteket kidolgozni a menekültek ezrei számára. A múlt hónapban Magyarország a szovjet tömb első államaként bejelentette, hogy csatlakozik (... vételzavar...) az 1951-es genfi konvencióhoz. Ez a lépés rendkívül fontos azok számára, akik Magyarországra menekülnek, és ezt az országot vagy végső menedékhelynek, vagy pedig a továbbutazás átmeneti állomásának tekintik. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága hivatalt nyit Budapesten, Magyarországon pedig ezután több befogadó központot létesítenek, ahol ideiglenes szállást és ellátást nyújtanak a menekülteknek addig, amíg okmányaikat menekültstátuszukkal összhangban nem rendezik. Tehát a menekültekre vonatkozó nemzetközi szabályok értelmében járnak el ügyükben. Ez a rendszer valójában a magyar hatóságok számára is kedvező, ugyanis keményvalutában kapnak eszközöket az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságától. +++ 1989. március 14., kedd
Vissza » A hírhez kapcsolódik »